1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
335. országos ülés
335-flik I íj £8. 27 Julius. ni) tona tiszteknek kényelmeket minden kitelhetőkéi>pcn elósegélleni iparkodik__Megyéje ugyan szinte kész, mint Fejér elvállalni a’ stábot továbbá is csak hogy Csöngőid] és Békés is eránylag'járuljanak hozzá—részéről pártolja a’ szerkeztetést.—Sopron Vármegye második Követe: Fejérnek igazságot ád, ’s miután Komáromi Követ maga elesmérné, hogy a’ félszázad kitartása kevessebbe kerül mint a’ Fő Tiszti karé, ezen sérelemnek ki kelletik maradnia — külómben ezen panasz véghetetlcn sok sérelmekre nyújtana alkalmatosságot — Megyéje is már több esztendejénél egy századdal több katonaságot tart. — Valami törvényes illendőséget a’ katona tartásba el nem esmerhet, mert váljon kifogja megmutathatni, hogy ez vagy amaz Vármegye ennyi és ennyi, katonaság tartására van kárhoztatva , és úgy hiszi hogyha valaki, a’ felső Megyék legyenek azok kik e’ részben legtöbb és legterhesebb panaszokat tehetnének, nem is tart égbe kiált óbb vétket, mint azt, hogy azon szegény adózó kinek földié és telki állománya sohase szaporodik, midőn a’katonaság változik és utazik, 10.12. ezerrel is többet kell néki azon esztendőben adózni — vélekedése e’ részben, hogy ezen sérelem e' helyen kihagyatván a! Comissariaticinnra halasztasson. — Báts Vármegye első Követe: Tagadni nem lehet, hogy a’ rendes adón túl a’ katonai Deperditák leginkább nyomják «V szegény adózót, ez pedig a’ mint látszik a’ Helytartóság ónkém étól függ. Az Eióllülő azon előadásában, hogy csak ollyan helyekről vitetik el a’ katonaság, hol annak eltartása nem eszközölhető, megnetn nyugodhat, mert az tsak az volna, hogy ha valakinek rongyos a’ ruhája mástól kellene nekie erővel elvenni a jó ruhát, e’ részben tehát az volna az o vé- Icménvje, hogy ha vnlamelly Vármegye nem képes katonaságát kitartani és így a katona az Alföldre szállítatik tartozzon azt a’ Kormány kész pénzen és a piatzi árön tartani. Trentsén Vármegye első Követe: Ha az e’ részbeni szokás igazságos volna, vagy a’ Törvényen alapulna nem tenne ellen kifogást, de minthogy a’ Helytartóságnak önkényétől függ azt nem pártolhatja — Megyéje is valamint JVyitra és más Vármegyék szinte eléggé terheltéinek a' katonasággal holott a’közel lévő négy szomszéd Megyének semmi katonasága sintsen, kérdi tehát mitsoda igazság légyen ez? e’ részben Báts kijelentett véleményét pártolja, hogy minden V ármegye tartozzon maga katonaságát tartani, mert ív katonai tartás vélemény eszerént oily igazságos teller mint maga az adó, és azért nem kívánja hogy a’ Helytartóság osztogassa tetxése szerént a’ kegyeimet, kivált e’ részben hol a’ katonai tartás gyakran a’ rendes adót fétiül múlja. A’ azóilónak az volna véleménye, hogy a’ katonaság számát a’ porták számához kellene idomítani; — Többiben miről Komárom panaszoikodik inkább Fejér Vármegye részéről sérelem mert Komárom a’ stab helyett egy fél századot tart, mellynek tartása sokkal kevesebbe kerül minthogy a’ stab mellett még holmi mellékes katonai karhoz tHrtozóságokat is kelletik tartani — egyébbarant pedig hogy a* stab egy helyréi nem változik azt is helyesnek találja mivel különben minden Megyében kellene lenni épületeknek mellyeknek fenntartása, azok eránti külön számadások sok nehézségekkel és költségekkel járulnak j * mellvek ezen Helytartói Tanács Intézete által mind elkerültetnek, ugyan azért a’ Fejér és Komárom közt adott Helytartóság! Intézetet helyesnek és jónak találja. — Jpgyió-Könyv Xl-dik Dnrnb ilUi
