1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

335. országos ülés

335-dik ÜLÉS. 27. Julius.

Fejér Vármegye második Követe: Komárom Vármegye kívánsága csak akkor teljesedhetik, ha a’ Helytartóság Intézete sikereltetik, mert akkoron a’ stab három Vármegyék közt lévén felosztandó minden Vármegye három esztendeig tartozik azt a’ szükségesekkel ellátni. — Megyéje a félszázadot szívesen elválalja, mivel annak tartása csak 2000 forintokba kerül, és igv esztendőnként, 4000 forintot nyerend. — Azonba Komárom Vármegye ezen fél szazadnak a’ stábbal való felcseréltetésével esztendei 4000 forintokat nyert. — Ez tehát Komáromra nézve sérelem nem lehetvén, egészen kihagyatni kívánta.

Veszprém Vármegye első Követe: Rövideden nyilatkozik hogy vélekedése szerént az óhajtóit czél a’ kerületi szerkeztetés által leginkább fog eléretni, mert az egyes Vármegyék sérelme által, az egész el nem enyésztetik, és a’ ma ga helyén t. i. a’ Commissariaticumbau mind ezekről bővebben lehet tanácskozni. Mit Komárom mondott hogy Veszprém Vármegye stábot soha sem tartott, rövideden kinyilatkoztatja hogy mintegy 10 esztendőn előtt Megyéjébe a’ stab igenis feküdt — jelenleg pedig a’ 1832-ik esztendőben költ Helytartósági Intézetnek folytába azonnal érkeztek a’ stábtól Tisztek kik a’ Varmegye fekvését megvizsgálják, azt azonba a' mondott czélra alkalmatlannak lenni találták.

Komárom Vármegye első Követe: Az előtt a’stáb nem ment Vármegyékről Vármegyékre, hanem állandó lakja volt néki, — mintegy 10 esztendő előtt tetszett a' Helytartósági önkénynek azt változtatni, — mind előbb is nyilványitotta, a’ stáb tartása költséges, és éppen azért kívánná azt erányba és idomzatba hozni — Megyéjébe a rendes két század lovasságon kívül van mégkatoua ispotály is, ha még a’ stab költségeit is vinni köteleztetik, felettébb fog Megyéje terheltetni, és azért idomzatot kellene behozni. —

Áz Elölülő: Kiválnia ujjabban is, hogy az egész szerkeztetés maradna ki — minthogy azon állítás hogy szám felett volna a’ katonaság ügy sem bizonyitatván bé, ó a’mint előbb, is jelenté azt hiszi hogy kissebb szánni légyen mint Magyar Országban szokott feküdni, ’s melly szám ellen sohase panaszolkodtak a’ Rendek.

Bács \ ármegye első Követe: Megyéje is és egyike azoknak, mellvek a’ Helytartóságnak e’ részben önkényét tetemesen érzi — ugyan is nem tartván a’ Helytartóság elegendőnek egy német ezredet, most nem régibe egy magyar lovas századot is küldött a’ Megyébe, nehogy ezen önkény határtalan légyen, és az adózók még inkább terheltessenek, minthogy e’ részbeni sérelem közösnek esmértetett a’ kerületi szerkeztetést pártolja. —

Az Elölülő: Rácsnak megjegyzi hogy a’ katonaság csak onnan vitetik el, hol annak kitartása lehetetlenné vált, az által tehát hogy némelly Megyébe jelenleg a’ katonaság száma szaporadoít, nem következik hogy a’ katonaságnak száma az egész Országba nagyobbodott légyen — ujjolag is kihagyattatását kívánná. —

Arad Vármegye: első Követe: Részéről is azt veszi sérelemnek, hogy a' Helytartóság önkényesen változtatja a’ katonaságot—Megyéje is felettébb terheltedén a’ stábbal — noha hajdan Békés, Csongrád és Árad közösen tartották a’ stábot, most azonban már rég idő olta ezen tetemes teher egyedül Arad Vármegyei éri — ö ugyan nem mondja, hogy szám feletti katonaság vagyon az Országban, egyedül azt tudja, hogy rósz arányban vagyon felosztva — és e’ részben majd azt teszi fel, hogy a’ Helytartóság a'katonai kormány hatalmát esiuéri el, melly a’ ka-