1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

334. ÜLÉS. 25. Julius. 215 do sérelemnek ugyan csak valamint a perbeli keresetnek is (actionak) törvény­­be kelletik alapulni t. i. meg kell azt mutatni, hogy a’ visszaélés, inelly orvos­­lást kivan világos törvény ellenere gyakoroltatott, mivel pedig az illyeten kér­déses sérelmeket világos törvénybe (sőtt az érintett Bács Vármegye sérelmét) semmi törvénybe sem lehet alapítani, azért a’ Szólló az e’fe'le sérelmekkel csak azt kívánja tétetni, mit a’ Bíróság hol mi rósz olly perekkel, mellyeket az a­­ctióbaa’ kereső fél törvényekkel támogatni nem tud, tenni szokott t.i.a’kereseti levelet leszállítatná (actionem condescensioni subjiceret) vagy is inkább az illye­ten sérelmeket, nehogy ezek maga alacsony voltokkal a’ többi alapos sérelmek érdemét ne kissebítség félre vettetné — azért a’ Szólló ennek kitörlésére sza­vaz, ha pedig azt el nem érheti, akkor kívánná ugyan ezen sérelmet a’ nemes Lőcse városa által éppen most felhozott törvényekbe Győr városa részére gyö­­kereztetni. — Fejérvár városa Követe (Baur): A’ törvényes jusoknak nem csekély meg­sértését látná a’ szólló Követ, hogy ha a Királyi városok hajdani régi időktől fogva állandós szokásban lévő igazoknak gyakorlásától, rnegfosztatnának — u­­gyan is az 1503-ki 62-ik Törvény Czikkely világosan kimondja, hogy a’ Királyi városok kebelében házat, vagy más egyéb fundust bíró nemes emberek szinte mind azon terheket, mellyeket azon város polgárjai viselnek említett javaiktól ugyan ezen irányban ők is viselni tartoznak — és így a’ házaikba való katona tartástól fel sem szabadítathatnak, mivel ezen teher nem a’ személyhez, hanem a’ birtokhoz vagyon szorosan kapcsolva, ennél fogva nemes Győr Vármegyének Sz. Kir. Győr városa ellen támasztott, méltatlan panaszát itt a’ sérelmek sorá­ból végképen kihagyatni kéri, annyival is inkább, mivel e’tárgy különben is akkoron, ha az országos Kiküldöttségbeli munkálatok felvétetni fognak rendes intézkedés j és vitatás alá jövend. — Egyéberánt e’ részben is a’ Királyi városo­kat szakadatlanul gy akorlott előbbeni szokásaikban meghagyatni kívánja. — Eperjes városa 2-ik Követe: Mivel a’ mező városokban, és falukban la­kozó nemelseknek a’katona tartástól való felmentése egyedül a’ Vármegyék Kö­zönségeinek önkényétől függene, azért ez, és az illyen gyakorlat a’ Sz. Királyi városok ellen, mellyek a’ világos törvények szerint intézkednek, alaposan soha sem állítathatik, és mivel a’ hüségtelenség vétke miatt a’ Királyi Fiscusra szál­lott polgári fekvő javak a’ siralmas időkben 1047 esztendőben hozott 87-ik Czik­­kely első §-sa szerint csak polgári birtok gyanánt ajándékoztathatnanak, mivel végtére maga a’ Szólló is ámbár nemes ember az Eperjesi polgári bazatol va­lamint más polgártársai is a’ katona tartás terhe megváltását viselné, azért, ha idő közben az illy igen világos törvények ellen némely visszaélések kezdettek volna is, ezek is inkább eltörlendők, mintsem újakkal halmozandók vol­nának. — Győr Vármegye’ 1-ső Követe: Győr városának utóbbi előadására azt válaszolja, hogy azon katonai beszállítások, mellyeket újabban az érdemes vá­rosi Követ, felolvasott lajstromának tulajdon foglalatja szerint az 1805-ki és I8O9* ki szerencsétlen háborúknak szinte szerencsétlen következései között történvén, a’ felebbieken kivül még az az észrevétel is forog erantok fel , hogy az akkori esetek az egész Császári Királyi Hadi seregnek Győr tájékara való vissza\onu­­lásával a’ legalkalmallanabb őszi, és téli időkben rendkívül valók voltak , úgy, 54*

Next

/
Thumbnails
Contents