1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
216 331. ÜLÉS. 25. Julius. hogy akkor mind kint, mind a’ város kebelében bent a’ kúriákra is kiki a’ katonaságot a’ Fejedelem, és Haza eránt köteles hajlandóságánál fogva kész örömest befogadta — ezen rendkívüli esetekből a’rendesekre következést húzni éppen nem lehet, — a mi pedig azt illeti: hogy ezen tárgynak elhatározása a’ rendszeres munkák elintézése hallasztassék, ez ugyan a’ jövendő intézkedésre megállhat, de ez azt, hogy a’ mi az eddigi törvények ’s törvényes szokások ellen követtetvén el, valóságos sérelmet lesz, most mindjárt fel ne terjesztessék, éppen nem gáfoltathatja — előbbi kérését tehát a’ szólló Követ tovább is újítja. — Kassa városa 1-só Követe: Az előtte szólló városi Követnek előadásiból azt értette, hogy ezen katonai quartérozás terhe nem minden városban egyarányosan viseltetik, és megvallja, hogy Kassa városában is sokkal különb szokás divatoz attól, a’ mellyet a’ városi Követek érintettek, de éppen azért, mivel ezen szokás különböző, ezen sérelmet itt ki kell egészen hagyni -— és éppen azért szükséges, hogy azon katonai quartérozási teher iránt, mellyet különben a’ Szólló is nem személyes, hanem reális tehernek, mellynek alapja nem a’ személy, hanem egyedül a’ birtok lehet tekintheti, az illető t. i. az adó biztossági rendszeres munkálatba a’ czélerányos elintézés tétessen —• azért ezen sérelmet is itt kihagyandónak véli. — Pest Vármegye’ 2-ik Követe: Minthogy az mi legyen a’személyes, mi pedig a’ reális kiváltság, az még csak jövendőre fog elhatároztatni — jelenleg pedig csak az eddigi törvények fenlartására kellene ügyelni, a’ Királyi városok nyilatkozásaiknak ellentmond. A’ viszont városok mindnyáján ellentmondanak. — Az Előiülő a’ többséget a’ kerületi szerkeztetésre mondja ki. — Szabadka városa 1-ső Követe látja ugyan , hogy ezen sérelem melletti „maradjon“ felkiáltás ellen nem boldogul, és azért nem is a’ Rendek, úgy meggyőződéséért, hanem csak azért kivánt szóllani, hogy nézetei Napló könyvbe beiktassanak, és Ítéltessenek az Ország köz véleménye, és mindenki által a’ki aztat olvassa, hogy kinek van e’ tárgyba igaza? ugyan is mind azon törvények, mellyeket a’ sérelem feladásába ns. Győr Vármegye Követe felhozott, egyedül csak a’ curialis avagy nemesi fundusokat illetik, a’ nrint ez az 1715- ki 43-ik Czikkelynek 5. §-ból nyilván kitetszik, már pedig kiki tudja, hogy a’ nemesi jószágok a’ városi fundusoktól igen különbözők, valamint ezek ismét a’ kolonikális birtokoktól, és mind ezen különböző fundusok természetekhez képest tulajdon szabályok által vágynak a’ törvény által elrendelve. —A’nemesi jószágoknak természete az, hogy minden terhektől mentek, és itten az a’ princípium áll, „onus non inhaeret fundo“ ellenben pedig a’ városi birtokokba éppen az ellenkező elv divatoz t. i. ottan „onus inhaeret fundo“ és éppen azért a’ birtokos személynek minden különbözése nélkül a’ terheknek elviselése a’ birtokkal elválhatatlanul vagyon egybekötve. — Innen vagyon az, hogy 1503-ki 62. Czikkely nemeseknek csak úgy engedi városokban a’birtokot, hogy az azzal járó minden terheket polgárokkal közösen hordozzák „ut quaevis onera et servitia civitatis, pari etiam reliquis civibus ratione subportent.“ Nem áll tehát azon magyarázatja ns. Győr Vármegye Köveiének,
