1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

:2U

331. l LÉS. 25. Julius.

szeres munkákra hallasztasson — ügy vélné annak okáért, hogy e’ tárgyban Eldődeink példáit kellene követni, kik az 1302 Országgyűlése alatt e’ felett hóven tanácskozának vala, ’s akkori Országgyűlési iratok szavai szerint a’ következőkbe állapodtak meg: ,,ut de indole personalium onerum, occasione etiam Comitiorum anni 1715. disceptatum fuerat, notitia sufficiens capiatur, siccjue questio haec, ut plene decidi valeat eadem ultro dilata est.“ — szükséges volna, hogy az országos Kiküldöttség munkálatába előadott, helyre hallasztasson, ahol az tökélletes kiterjedése szerint határoztatik el, addig pedig a’ fenálló, ’s mindenütt divatozó szokás maradjon meg, mellyet Lőtse városa is kíván megtartani — annál fogva innen altaljába hagyattasson ki ezen sérelem, ’s annak érdeme az országos Kiküldöttség által készített rendszeres munkálatra hallasztasson. —

Bártfa városa Követe valójába nem tudhatja eléggé csudálni, hogyan terjeszthette,’nemes Győr Vármegye ezen tárgyat az országos Kendek elejébe sereimül, holott az, hogy a’ nemesek minden kivétel nélkül vagy megváltások, vagy valódi katona tartással Ország szerte a’ Királyi városok kebelébe szakadatlan szokás-után, de törvényesen is mindenkor köfeleztettek, egyáltaljában kétségtelen, mert hiszen menjünk a’ dolog érdemére, ha ma egy házat Királyi város kebelébe polgár bir, hónap pedig azt nemesnek adja birtokába, ugyan kérdi, ki kell e azon házból tüstént a’ katonának, ha benne tartatott, menni? vagy is inkább ruházhatott e’, az eladó polgár több just a’ megvevő nemesre, mint őneki tulajdonába vala? a’ Szólló abba soha sem fog megegyezhetni, hogy a’ nemes ember csupán a’ privát adás vevés által a’ polgári birtok törvényes természetét felforgatni tudhatja, vagy hogy a’ polgári Birtokot a’ nemes kéz nemesi kiváltsággal biróvá tehesse — mert azt, mit világos törvényeink „civilis fundusi tulajdonnal bírónak határoztat mellékes adás vevés soha sem foghatja törvényes sarkaiból kiforgathatni! azért a’ Szólló azt, mit nemes Győr Vármegye Követe a’ 1-ae 9*us által a’ nemesekre ruháztatni kívánt, ugyan is ruháza akkor, midőn a’ nemesnek valamelly Királyi város kebelében Curialis birtoka van, mert csak akkor lehet juxta 1-ae q.utn a’ nemes Királyi városban is „intra ambitum territorii sui“ máskint ha curialis birtoka Királyi városba nincs, bizon köteles a’ nemes is katonát tartani, vagy azt fizetéssel felváltani. — De hiszen szokásba vett dolog már az a’ Kendeknél, hogy a’ városok ellen a’ Vármegyék mindenféle nehézségeket terjesztenek elő ott is, hol sérelmek támogatásául, csak egy törvényt (mellybe a’városok tette ütközhetne) sem hozhattak fel — azért még is áll a’ sérelem sőtt mérges kifejezésekkel adatik az elő, ügy p. o. e’ jelen szerkeztetésbe olly kitétel van, hogy Győr városa a’ nemes házába erőszakkal katonát szállított be, továbbá: hogy a’ törvényes szokást a’ város önkénye szerint megváltoztatja ’s a’ t. úgy hasonlóul a’ mostan vitatás alatt volt Bács Vármegye szintén kebelében fekvő Szabadka és Újvidék városok ellen előadott sérelmébe a’ városok békeséges gyakorlatát sérelmes visszaélésnek ’s törvénytelennek fejezte ki akkor, midőn annak törvénytelen volta megmutatására csak egy törvényetskét sem tudhatta az egész nagy Corpus Jurisból felhozni ’s a’ t. a’ Szólló azt gondolja, hogy a’ Rendek mindenkor csak olly tárgyakat kánonizálhatnak sérelemnek, mellyeket mint élő világos törvény elleni kicsapongásokat orvosoltalni szükségesnek látják, és így minden felterjeszten-