1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

334. LLÉS. 25. Julius.

213

hangzó szokás önkényesen ne változtassák, elég lesz csak altaljában megjegyezni, hogy világos törvényünk, és minden Királyi llesolutiók a’nemest csak személyes tehertől felszabadítják, de hogy több száz eszlendőbeli gyakorlás szerint. a’ nemesek városi, és polgári házakban a’ katona tartással mint reális teherrel mindég tartoztak, és igazság szerint most is tartoznak, de mivel a’ környűlállások, úgy a’ szokások is, több városokban különböznek, és azokat egy két általjános kifejezéssel elhatározva úgy sem lehetne kimeríteni, azért ezt a’ tárgyat itten egészen kihagyatni is a’ rendszer munkálatra, hová maga természete szerint tartozik utasítatni kívánja. —

Lőtse városa Követe: Századi szokás, hogy a’ Királyi városokban házzal bird nemesek mindenkor tartoztak katonai szállást, vagy adni, vagy megváltani, erre nézve szükséges a’ régibb törvényeket is megtekinteni, az 156o-ik esztendei 62-ik Törvény Czikkely azt mondja „Statutum etiam est, ut juxta superiorum Conventuum articulos liceat nobilibus qui e domibus et residentiis suis a Tureis pulsi sunt, in liberis civitatibus (saltem quatenus bona civium voluntate fieri poterit) domos, emere l-o §-o cura conditione ut onera, solutiones, et servitia civitatis publica cum civibus communiter et aequaliter ferant“ — az 1055-ik észt. 21-ik Törvény Czikkely 1-ső §-sa pedig azt mondja: „Neque illos, qui jam pridem domos possident, majoribus quam concives suos, sed nec ipsos concives nimiis, et taxam ac evidentes necessitates longe superantibus onerent impositionibus“ 2 §-a „ut et ipsi onera civilia, et contributionem praestent“ ezekből kitetszik, bogy a’ városi házakat bird nemesek már a’ leg régibb időkben is a’ Királyi adón kívül a’ város más egyéb közönséges terheit is, a’ hová különösen tartozik a’ katona tartás is, kötelesek voltak viselni, mivel a’ városi telkekkel együtt jár a’ teher is, ’s mindenütt csak az az óvás lehetett, hogy más polgárok felett nagyobb teherrel ne terhellessenek. Egyébaránt ámbár századok lefolyla olta divatozott minden városokba az előadott szokás, melly a’ fenálló törvényeknek legjobb magyarázója, még sem mellőzheti el a’ szólló-Követ, hogy Lőtse városáról, mellynek képét viselni szerencséje vagyon, ne tegyen eralélést. — Ugyan is Szepes Vármegyének jelenlévő Követeire hivatkozva azt állítja, hogy soha se tétetett arról kérdés, ha vallyon a’ házzal bíró nemes köteles a’katona tartással? mert Lőtse városába azt a’terhet minden vonogatás nélkül teljesítenek a nemesek, ’s vagy tartanak katonát, vagy pedig megváltanak, ’s mivel ezt a’ tökélletes kötelességet jól tudták már régtől fogva némellyek, hogy mind magokat, mind házaik örököseit ’s maradékait a’ törvényes katona tartás terhe alól felmenthessék, a’várossal egyeségre léptek, ’s bizonyos tőke pénzt tevének le, mellynek kamatja a’ katona tartás megváltására szolgáljon — hogy ezt tegyék senki sem erőltette, szabad akaratjok szerint cselekedtek, tudván ezt, hogy ezep századi szokás által megerősített kötelesség törvény szerint van rajtok, a’ többi házzal bíró nemesekre nézve pedig, mindenkor különös tekintettel volt a’ város, ’s szabad választásokra hagyta, hogy kivannak e’? katonát tartani, vagy annak váltságát lefizetni. Tudja ugyan a’ szólló Követ, hogy sok kérdés támadhat személy, vagy dolog terheltetések eránt s éppen azért véli szükségesnek, hogy ez a’ kérdés itt ne egy oldalulag, hanem a’ maga helyén tökéletes kiterjesztésében határoztasson el — s a’ rend-Jegy zö-Konya XI.tk Darab. ál