1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

212

331. ÜLÉS. 25. Julius.

gó kérdésre nem alkalmaztathatok — az azonban, hogy a’ nemességnek kiváltságai, és mentesse'gci l-ső résznek g-ik ezimje által egyedül tulajdon nemesi birtoka határjai közé volnának szorítva, ezen törvénynek világos szavainál szemlátomást ellenkezik, mellyek szerint a’ nemesség igazságos jusaival, és birtokának határjai között lévő minden jövedelmeivel tetszése szerint szabadon élhet, minden nemű adózásoktól, szolgálatoktól, vám, es harminczad fizetésektől azonban altaljában „per omnia“ Ország szerte mentes — hogy pedig különösen a’ katonai beszállításoktól a’nemesség kiváltsággal él, mutatja ezt az 1543- ki 24. Törvény Czikkely, melly így szóll „Decreverunt autem Domini Status servandam esse libertatem Dominorum Nobilium, et personarum Ecclesiasticarum, ne quis scilicet militum vel Capitaneorum ad eos Dominis invitis condescendat.,, — Itten ezen szavak által „ad eos“ elég világosan kijeleltetik, hogy a’ nemesnek személye akár hol légyen is lakása ezen terhiül mentes, és ámbátor némelly törvények, midőn ezen katonai beszállításról rendelkeznek, a’ mentség kijelelésében kúriákról emlékeznek, hogy azonban még is akár melly nemesi lakásokat sem zárnak ki ezen mentességből eléggé bizonyítja azt már csak az I464: 28-ik Törvény Czikkely is, melly nem csak azt, hogy a’ katonaság a’ kúriákba, hanem azt is, hogy akár melly más nemesi lakásokba is beszállani ne merészeljen, szorosan tilalmazza. Erősíti pedig azt, mind ugyan ezen mentségnek a’ törvényekben felhozott oka is, hogy tudniillik a’ nemes ember maga is született katona lévén sehol lakására más katonát beszállítani nem lehet, mind az általjános szokás is, melly szerint ezen mentességgel a’ nemesség egész ekoráig nem csak a Királyi, de más mező városokban is a’leg szorosabb értelmű adóhordó jobbágyi telkekben is kétségtelenül megvolt. De erősíti ezt az analogia is, mert ha a’ Királyi városokban az 1715-ki 77. Törvény Czikkely rendelete szerint a’ tanácsnak tagjai, kik csak példázott nemesi kiváltságokkal (quasi praerogativis nobilitaribus) élnek ezen katonai beszállítástól mentesek — hogyhogy lehetne ezen terh alá magokat az Ország nemeseit vonni. — Márpedig ha maga ezen terh a’nemességet nem illeti, kétséget sem szenved, hogy azt sem háló pénzel, sem akár mivel is megváltani nem tartozik — és így, miután mind ezek ellenére most újabban a’ mint Győr városa Követe is előadta a’ Helytartó Tanácstól a’ városnak kedvező parancsolat érkezett, ebben a’ szólló Követ világos sérelmet látván, azt illy módon felterjesztetni, ’s a’ Megyebeli nemességnek e’tárgyú törvényes szokását továbbá is fentartani kérte.

Soprony városa Követe: Ha egyben hasonlítja azt, mit nemes Győr Vármegyének érdemes Követe éppen most szóval előadott, hogy t. i. csak a’ nemesi lakó házaikat a katonai szállástól mentené, de a’ majorjokat ’s többi házaikat azon törvényes teher alatt tovább is maga kívánja meghagyatni, úgy valóban nagy különséget lát, azon szóbeli előadás, és azon Írásba foglalt szerkeztetés közt, melly szerint azt a’ tárgyat kellene O Felsége elejébe terjeszteni: mert itt a’ kívánság nem kevésbre mint arra terjesztetik, hogy a’ Királyi városokban lakozó nemesek tulajdon házaiktól se katona tartással ne terheltessenek, sem háló pénzel magokat meg váltani ne köteleztessenek, és hogy ez szoros fenyíték alatt világos törvény által elhatároztassék. Minthogy itt nincsen annak helye, hogy e’ tárgynak érdemébe iűelyebben bemenjünk, sőtt maga a’ Felírásnak kívánsága csak arra czéloz, hogy az e’részben fenálló, és törvényünkkel öszve-