1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
334. l LÁ'iS. 25. Julius. praenominatos nobiles in ordine ad quarteria militaria tam transeuntis, quam et stativa tenentis militis juxta praxim et consvetudinem in civitate Posobiensi habitam tractare noverit“ így későbbén némelly nemes uraknak majorjaik eránt támadott új kérdés, ez ismét a’ Helytartó Tanácstól 1756-ik esztendőben érkezett parancsolat, mellyet imigyen rendeltetett el, „Caeterum cum quoad quarteria militaria redimendi facultatem, et consvetudinem Magistratus hic secundum praxim in aliis civitatibus usu receptam regulatus habeatur, porro in civitate hac Posoniensi hoc in passu ea praxis, et consvetudo observetur, quod praestitis juxta conventionem praestandis, etiam allodia nobilium a quarterio militari irrimunia sint — etc. hinc“-------Ezen rendelések folytában tehát Győr városa, midőn katonaság érkezett a’ polgárokhoz ugyan mindenkor személyesen — azon nemesekhez pedig, kik polgárok nem voltának, és így polgári beneficiummal sem éltek a’ conventio szerint t. i. vagy a* katonát bequartérozta, vagy ha a’ nemesnek inkább tettszett megváltotta — hogy pedig e’beli szakadatlan ususban volt, és vagyon most is Győr városa bizonyítják az illető Hadnagyoknak Relatioji, a’ beszedett váltság pénzről való számadások, és protocularis határozások — sőtt Győr Vármegyének felhozott panasza is. — így lévén a* szokás, történt: hogy az utolsó statutio alkalmával minden előre való tudósítás nélkül egymást követő osztályokban közel egy Regiment, ’s többnyire Recruta az illető tiszti karral Győré beszállóit. — Ez magát elküldeni nem engedte, ’s ámbátor több rendbeli foljamodásokat tett is a’ város mind a’ Helytartó Tanácshoz, még is mind addig, ezen katonaság még az ujontzok kitanulva, és megpróbálva nem voltak, el nem vitetett, — e’kor szinte élt a’ város az ó jusával, és a’ nemesekhez is katonákat szállítván, őket felkérte, hogy vagy személyesen befogadják, vagy tartásokat váltsák meg. — Jóllehet némellyek a* katonákat be is fogadták, és illendőn tartották — de sokan se befogadni, se a’tartásokat megváltani nem akarták, —így kimutattatván a’katonának a* quartélyos — azok bészállottak , és ebből következteti Győr Vármegye a’ panaszát, mellyet legfelsőbb helyre is felterjesztvén, pertractatio alatt vagyon — és így bebizonyítván Győr városa törvényes jusát, és szakadatlanul divatoztatok, és most is fenálló úsusát, bizonyos, hogy ezen panasznak alapja nincsen — ugyan azért a’ sérelmek sorából kihagyatni kéri a’ szólló Követ. Győr Vármegye’ l*ső Követe: Az előtte szállott városi Követnek előadására azt feleli, hogy Küldőinek kérdés alatti sérelme egyedül a nemességnek városi lak, és nem egyéb házaikra, annyival is kevésbbé majorjaikra nézve lévén téve, ügy látszik neki, hogy Győr városa Követe ellenvetéseit éppen ezen nemesi lakházak eránt kezdette, midőn beszédje elején azt mondotta, hogy az eddigi szokás ugyan a’ nemesség mellett vagyon, de ez törvényeinkéi vélekedése szerint nem egyez meg: azonban utóbb beszédjének hátulsó részében mind azon intézkedéseket, szövetkezéseket, és városi gyakorlatot hozta fel azon Követ, mellyek a’ nemeseknek nem tulajdon lakházaikat, hanem holmi bérben adott más házaikat, ’s majorjaikat illetik, mellyekről itten kérdés sihesen. Hogy pedig tulajdon lakházaikra nézve a’ nemességnek a katonai beszállítástól való mentsége törvénytelen volna, azt az 1635-ki 24-ik, és más felhívott törvényekből következtetni nem lehet; mert ezek tulajdonképen a’ nemesség által se tagadott adófizetésről, ügy más reális terhekről áltáljában rendelkezvén a’fenfor-53* 211
