1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
210 331. ÜLÉS. 25. Julius. 200 házat bírnak, tekintvén pétiig ezen házaknak terjedését, fekvését, helyhez, tetését, és értékét, — az öszves polgári házaknak majd felét elérik. — így Győr városában már is csak a’ polgári értéknek fele vinné az egész terhet, — melly Isten ’s ember előtt igazságtalan, és semmi józan törvény szerint meg nem álhat, mint ezt igen helyesen fejezi ki az 1723: 90. Törvény Czikkely mondván „cui bonum publicum commune est, onerum quoque publicorum supportationem suo modo communem esse debere“ és méltán: mert meghatároztatván az 1715 — 8-ik Törvény Czikkely 2-ik §-sa szerint az állandó katonaság, és ennek tartására a’contributio, melly a’ városokra, és nemtelenekre vittetett, nem lehet ezt más oldalról, s törvénytelen fogásokkal a köz Statustól ismét elvonzani, mivel ez egyenesen annyit tenne, mint a’ hazát a’ védelemtől megfosztani: tovább azt mondja Győr Vármegye, hogy ezt Győr városa a’ nemesi szabadság, és kiváltság, úgy az eddig ottan uralkodott szokás ellen teszi — a’ mi az elsőt, úgy mint a’ nemesi szabadság, és kiváltságot illeti, erre igen helyesen megfelel a’ nemességet pártoló fő alapos törvény t-i. Verbőczi 1-ső g.ik czimje'nek 5-ik §-sa mondván: „Nobilis justis suis juribus intra terminos territoriorum suorum liberam semper, prout volunt fruendi habent facultatem“ ez igen szép, és mindenkor szentül megtartani kívánja a’ Szólló, azonban nem mondja ezen törvény „Quod etiam in territoriis aliorum“ ez is szép, és igen igazságos, de ugyan ezt is kívánja szentül megtartani, mert ez már éppen más tulajdonába vágj és ezt ismét mind a’ Törvényhozó testnek, mind a’ végrehajtó hatalomnak sérthctetlenűl fentartani kell. így végzett a’ haza törvénye a’ nemesekre nézve , kik Ulászló 1-ső Decretumának 50, és 9-ik Decretumának 35-ik Articulusai szerint a’dézmától felmentetnek, midőn „in territorio aliorum“ az 15Ó3: 69-ik Törvény Czikkely szerint dézmát adni tartoznak, — így végzett az 1715: 77-ik Törvény Czikkely, midőn a’ contributio fizetésétől felmentett nemeseket a’ városi fundusokra nézve contributio aláveti, — így az érintett törvénnyel egyet értőleg az IÓ47: 78-ik Törvény Czikkely, midőn Ulászló l-ső Decretumának 105 törvényében engedett szabadságot megszünteti. — A’ mi illeti pedig a másodikat, hogy t. i. az eddig ottan uralkodott szokás ellen teszi: itt úgy látja a’ Szólló, hogy Győr Vármegye ezen állítását homállyal fedezi, minthogy kérését illy módon fejezi be, „kívánja világos törvény által szoros fenyíték alatt elhatároztatni, hogy a’ Királyi városokban lakozó nemesek tulajdon házaiktól se katona tartással ne terheltessenek, sem háló pénzel magokat megváltani ne köteleztessenek.“ Ugyan nem, de ezen kívánságból önként kitűnik , az állításnak alaptalansága — mivel fenyíték alatt tilalmazó törvényt ott, a’ hol nincsen, hozatni kérni —annyit tesz, mint az uralkodó szokást elesmérni, és valóban Győr városa éppen ellenkező, még pedig az érintett törvények mellett való szokásban volt, és vagyon, — és ez okozta azon törekedést, melly már 1747-ik esztendőben folyamodásra okot nyújtott, — ez kitetszik azon esztendei 14. Mártiusban a’ Helytartó Tanácstól Győr Vármegye folyamodására érkezett rendelésből, melly így „Comitatus Jaurinensis“ etc. etc. optiora hadja tehát „Num nobiles non cives ejusmodi onus redimere, vel in natura ferre velint“ ez tractatus útján halladván utóbb szinte Győr Vármegye foljamodására 1748. esztendő 18. Januariusban a* Helytartó Tanácstól, azon utasítás érkezett „erga recursum Comitatus Jaurinensis etc.“ ez azt rendeli végről „ut
