1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
3»M. L lils\S'. 25. Julius. 20fí rendások kémeiének voltak az e’ fele taksák leszállításáért a’ Vármegyéhez folyamodni, továbbá is a’ kerületi szerkezletést pártolja. — Olvastatott továbbá Rács Vármegyének Siva sziget eránti 29-ik szám alatti kivánata, mellyre Rács Vármegye’ 1-ső Követe a’ kerületi határozással megelégedve nincsen , ugyan is ezen Siva sziget (melly azonba magába nem sziget) eránti kérelem száz esztendők olta minden siker nélkül hagyatván 1807: 30. Törvény Czikkelybe iktatott országos biztosság elintézésére bízatott — ezen országos Biztosság munkálódásának sikerül, 1825-ik országos Gyűlésre beadta tudósítását, melly eránt is a’ 2t6. országos Ülésbe az mondatik, hogy jelenleg abba bocsátkozni nem lehet, hanem szükséges bevárni, midőn a’ kiküldött Biztoságnak tudósítása fel fogna vétetni — 1830-ki országos Gyűlésbe ismételvén Küldői e’beíi kérelmét, akkoron az a’ maga helyére hallasztatott, minthogy pedig vélekedése szerint annak itt volna a’ helye, kéri a’Rendeket, hogy ezen halmozott irományokat, még inkább ne szaporítsák, hanem vennék a’ tárgyat tanácskozás alá, minthogy ügy is az azt érdeklő Irományokat az országos Levéltárból már kivévén, végképen el lehetne intézni. — Verőcze Vármegye’ 2-ik Követe: A’ tárgy Verőcze Vármegyét is illetvén, részéről is megegyez, hogy a’ tanácskozásba vétessen. — Az Elölülő: ha ügy kívánnak a’ Rendek fellehetne azt venni a’ kerületekben. — Olvastatott a’ 30-ik szám alatti sérelem, melly Győr Vármegyének Sz. Királyi Győr városa Tanácsa elleni panaszt foglalja magában — mellyre Győr városa Követe azt mondá, hogy ez részében ugyan igaz; de roondá azt is, hogy ezen nehézségnek ő semmi alapját nem látja — ugyan is, ha tekinti az lű35-ki 21. Törvény Czikkely 1-ső szakaszát ez azt rendeli „Ne civitates nobiles majoribus quam concives suos onerent impositionibus“ hasonlót rendel az 1Ő47: 78-ik Törvény Czikkely 10 §-sa sőtt eránzólag az 1715-ki: 77. Törvény Czikkely 4. §-sa is, és így, hogy más törvényeket ne említsen a’ Szóíló, már ezekből világos, hogy a’ városok a kebelekben lakozó nemeseknek lakházaikra hasonló terhet, mint a’ polgárok lakházaikra igen is róhatnak, és ez igazságos, — mert a’ nemes ember városi házát nem bírja, és nem is bírhatja több jussal, mint polgár társa. Már pedig hogy a’ városi házak, és fundusok ’Sigmond Király 2-ik Decretumának 10-ik, és több Törvény Czikkelyek, de a’ folyvást való szokás szerint is, adó, és ezt követő terhek alatt vágynak, mint ezt az országos Deputatio is munkájában nyilván kimondja, és már 1737. esztendőben a’ Helytartó Tanács kiadott rendelésében ezen szavakkal „quia tamen quarteriutn militare onus commune publicaequae contributioni adnexum esset“ kimondotta, senki kétségbe nem hozhatja. Nem is lehet itt azt állítani, hogy mivel a’ nemes ember született katona, tehát katona taitozassal nem tartozik, mert ha ez állana a’ városi házakra nézve is, úgy ezek az ő rendeltetésektől elvonaltatván, ki tartana utóbb a’ varosokban katonát? midőn kivált ezen marosi házakat a’ nemesek szabadon megszerezhetik — így például teszi Győr városát, mellyben mind öszve 1520 házak vannak, ezek közül már is a nemesek Jegyző-Kötiyo Xl-ik Darab. ű3
