1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

208

334. ÜLÉS. 25. Juliut.

ban, ’s azokba lepnie szabad nem volt, a" mint azt számos regi oklevelek 12g5- ik: 35-ik e's 1446-ik: 8-ik Törvény Czikkelyek, rnellyek ugyan az eddig kinyomtatott Törvény könyvünkben meg nem találtatnak — de a’ Kovácsich munkájában láthatók nyilván bizonyítják, a’ ki tehát ’Sigmondnak ezen 22-ik törvénnyel a’ városokra is kiterjesztettnek lenni állítaná az a’ gyermeket az attya előtt szülöttnek erősítene'— maga Bács Vármegye is az által, hogy Zombores Szabdaka szabad városai nagy kiterjedésű határjaiban, ámbátor ezen városok szintúgy, mint egyéb privát uradalmok telonialis kiváltsággal nem birnak, utakat készíteni nem akar, a’ városi külön s magán álló Törvényhatóságot tetleg bizonyítja , méltán megkívánhatják tehát a’ városok tőle, hogy Törvényhatósági igazaikat más tekintetekbül is ismerje el. — A’ felhozattakon fogva tehát, minekutánna semmi törvény sértve nem volna, hogy a’ többi sérelmek ereje ne csonkítassék, ezen sérelmet legalább úgy, a’ mint azt a’ műit Országgyűlései feladták, kiméletesebbé tétetni kívánta a’ Szólló, egyszersmind pedig a’városok már eredeti felállítások, és százados gyakorlatban gyökeretzett függetlenségi jusa fentartása eránt, még más törvények nem alkottatnak, ’s a’ privilégiumok a’Constitutioba is bele szőtt ereje fenáll, a’sérelemre nézve meg nem egyezését egyszer’smind óvását jelentette. —

Szabadka városa 1-ső Követe: Azon ellenvetésére Bács Vármegye Követének, hogy ezen just visszaélés gátlása okáért is szükséges a' városoktól elvenni, és Vármegye hatósága alávetni azzal felel: hogy itten nem űj Törvényekről, hanem a’ fenállókról vagyon szó, különben pedig már az által, hogy ezen mértékek használata nem parancsoló, hanem kinek kinek szabad akaratjába áll — ugyan ezzel a’ dolog ön magával hordozza a’ visszaélés zaboláját, mert terhes taksákat mindenki elkerüli, tehát tulajdon érdeke, és haszna által vagyon minden város a’ mérsékelt taksákra mint egy késztetve. — Végtére pedig magára a’ kerületi szerkeztete'sre nézve azt jegyzi meg, ezen városi Követ, hogy az olly módon , mint a’kerületi határozás szóll, hogy tudniillik az 1825fi és 1830 Országgyűlései szerkeztete'se szerint feladódjon, semmi esetre nem állhat, mert ha bár 1830 esztendőben igen is, de 1Ő55-ik esztendei Országgyűlésen ezen sérelem Szabatka városa ellen ugyan csak fel nem adódott. —

Kassa városa l-ső Követe: A’ mennyiben Bács Vármegye Követe Po’sony Vármegye által Szabad Királyi Po’sony városa ellen Wachtler Bernáth dolgába be'adott sérelmét Bács Vármegye sérelmének nemű támogatására elébb érinté, arra csak azt megjegyezni kívánja, hogy emez, és a’ Po’sony Vármegyei sérelem közt nagy legyen a’ különbség, de minthogy ez az utóbb beadott sérelmek sorában majd elő fog jönni, most arról szóllani nem szándéka, fent tartván magának annak idejére azon törvényes jusát, hogy ez eránt észrevételeit előadhassa.

Bács Vármegye’ 1-ső Követe: Midőn a’ Po’sonyi példát felhozta, Megyéje Királyi városait érteni nem kívánta , hanem az által csak Soprony városa Köveiének előadására felelt — azon előadást, hogy a’ mértéktőli taksák kicsinynek lévén ügy sem legyenek terhelők, részéről is helyesnek tartja, de figyelmezteti Szabadka városa Követét, hogy midőn a’ bor bevétel eránti taksákról volt a‘ szó — akkor Szabadka városa ellenkezőt tartón, talán azért, hogy önnön rósz borait kortsmáiba drága pénzen árulhassa? Úgy, hogy végre az á