1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

334. országos ülés

values Vármegye’ 1-sŐ Követe: Oily bájoló esetekkel feste Soprony rosa Követe ezen tárgyat, hogy majd azt kellene hinni, hogy a’ mértelek fenállása csak jótékonyságot áraszthat az emberiségre — azt is adván elő, hogy azon művek és mértékek számtalan költségbe kerülnek — továbbá, hogy kinek kinek tetszésére van bízva azzal élni akarni, vagy sem — mind ezek ugyan szép színekkel festettek, ’s noha Megyéjebeli, Királyi városokról, kiket tisztel szól. lani nem kíván — figyelmezteti azonba a’ Rendeket Po’sony városára, hol Wachtler Bemard, polgár kereskedési mértékét csináltatván — az nem csak hogy azzal való élést akadályoztatta a’ város, hanem végre katona erővel azt tőle elvétette. — Hasonló visszaéléseknek elkerülésére kívánja a’ kerületi szerleztetést fentartatni.

Eperjes városa 1-ső Követe: Itt két tekintetet állított fenforogni, egyiket a’ formára, másikát az érdemre nézve: a’ mi a’ formát illeti, minthogy a’ tárgy eránt az 1825-ki és 1850-ik évi Országgyűléséből a’Felirás elküldetett, az Elnöki észrevétel nyomoságát ugyan tagadni nem lehet; minthogy azonban az előbbeni Országgyűlések kifejezései kimélőbben adattak volna elől, az azokkal meg nem egyező szavait, úgymint a’ vásári taksák meghatározása egyedül a’ Vármegyék tulajdona — sérelmes visszaélések“ ’s a’ t. a’ mostani szerkeztetésbŐl kihagyatni, ’s azok helyébe az előbbieket tétetni kivánta. Az érdemre nézve pedig, minthogy itt a’ városok függetlensége legfontosabb elve forogna fen, azt halgatással elmellőzni nem lehet, a’ Vármegyék a’ városok ellen felhozott okoskodása ereje abba látszatik egybe szorulni, hogy a’ nemesi rend azt az elvet, rnelly a’ hasonló taksákra nézve az uradalmokban szokott tartatni, szinte azon módon a’ vásárokra is kiterjeszteni kívánja, de valójában felelte nagy különbség van a’ privát uradalmak, és a’ városok közölt, mert az uradalmak a’ politicai felvigyázásra nézve a’Vármegyék rendelései alá méltán tartoznak, mivel kebelekben, és hatóságok körében vannak — de máskint áll az a’városokban, mert ezek a’ Vármegye határából, ’s a’ Fő-Ispányi hatóság alól felmentett különös Törvényhatóságok, mellyek a’ régi magyar időkben az ősi alkotmány szerint olly keveset, függőitek a’ Vármegyéktől, mint inai nap egyik Vármegye a’ másiktól — e’képen a’ városi helybeli Törvényhatóságot, a mint azt Mária- Theresia városa Követe már érinté, mint magán állott, ’s a’ Vármegyétől függetlent kell tekinteni, mind azt tehát a’ mi ezen függetlenségi állománnyal ellenkezik a’ Vármegyék kivitel gyanánt világos legszorosabb értelmű törvénnyel a’ minők fájdalom a’ Török sanyargatása üdéjétől fogva hozattaltak — tartoznak különösen bebizonyítani, maga személyéről azt vallja a’ Szólló, hogy a* magyar törvény tudományban azon polezra eddig fel nem tudott lépni, hogy ollyan törvényre akadhatott volna, rnelly a Vármegye Törvényhatóságát a helypénz, mérő pénz, és flastrom vámra nézve a’ városokra is kiterjesztené — ’Sigmond 6-ik Decretuma 22-ik Czikkelye tesz ugyan a’ Vármegyék Törvényhatóságaikról valamelly általjános említést, de azon Czikkely a’ crittica szabályai szerint a’ városokra nem alkalmaztatható, mert ’Sigmond idejében a varosok annyira függetlenek, ’s a’ Vármegyékhez hasonlók valanak e’részben, hogy az egyenetlenségek esetében a’ törvényhatósági tekintet miatt mind a ketten egy Kiró az octavale Judicium alatt állottak, sott függetlenségök még annyira is íerjedett, hogy maga az Ország Nádora se tarthatta Törvényszékét a varosok-52*