1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
334. országos ülés
•204 334-dik ÜIjES. 2ő. Julius. spicientes etc. etc.“ Ezek után alázatosan esedezik a’ Szóik) a Rendeknél, hogy ennek a’ sérelemnek, mint alaptalannak, felterjesztésétől eladjanak. Az Elölülő: Újvidék városának ezen sérelem ellen közben tett óvása elfogadtatván, minthogy azonban a’ kérdésben forgó sérelmek már két Ország-Gyűléséből felterjesztettek, kihagyatásokat esközölhetőnek nem látja. — Szabadka városa első Követe: Ezen városát érdekló statera mértéknek, és vásári taksáknak meghatározása jusa ellen felhozott sérelemnek helyét el nem csméri, mert csak ottan van annak helye, hol a’ panaszlott eset a’fennálló Törvényei nyilván megütközik, már pedig ollyan Törvény, melly az illyetén mértékeknek, és vásári hely-pénz határozatát Vármegye jusa alávetné, egész Törvénykönyvünkben nincsen — ellenben pedig az usus, melly főkép a’ Törvény hiányosságában valódi Törvénvt szab, az városa mellett divatoz — de különben is a’ Vármegyének ebbeli kivánata bele vág a’ tulajdon jusaiba, mellynek szent a fentartása, és csak elhatározott és nyilványos Törvény korlátozhatja áztat. — A’Törvénynek e részben nem létét maga az Országos üeputatio elesmérni látszatik, midőn egy Törvényt sem hoz fel véleményének alapítására, hanem csak általjános hivatkozással azon Törvényekre, mellvek a’ Iimitatiokról, és mérték egyenlítéséről szódnak — csak illative hozza ki ezen jusnak Vármegye alá való tartozandóságát — de szükséges megjegyezni, hogy mind azon Törvényeket különösen 71: 1659. 31: 1655. a’ városi független Törvényhatóságra nézve csak mint kivételt tekintetni kelletik, melly eket tehát csak betű szerint legszorosabb értelemben venni, és továbbra terjeszteni nem lehet — azok pedig csak a’ mester-emberek munkáira, és mészárosokra vágynak szabva, úgy az utóbbi csak a’ mértékek egyenlítését tárgyazza, a’ mi egyébaránt is az 1807-ki 22-dik Törvény Czikkely szerint nem csak Vármegyéknek, hanem városoknak is jusok — mind ezekhez képest ezen sérelmet, a’ mellynek Törvényben alapja nincsen, eminnen kihagyatni, és a' rendszeres munkálatra bizattatni kívánja. — Az Elölülő a’ dolog érdemébe nem bocsátkozik, mivel az úgy is hiszi, hogy ezen tárgy a’ maga helyén érdemére nézve máskép fog el intéztetni — a’ tanácskozás alatti sérelmekben azonban az országos Küldöttségének az vala sinormértéke, hogy azon sérelmek, mellyek 18*25 vagy 1830 felterjesztettek, azok a’ jelen Ország Gyűléséből is küldessenek fel. Mi a’ jelen felolvasott sérelmet illeti Szabatka városa Követének, ki nem emlékezik, hogy ezen sérelem már fel-terjesztettett volna — megjegyzi hogy ezen sérelem 1830-dikban mint azt a’ sérelmek 45-tödik pontja bizonyítja már felterjesztetvén, annak felhagyván az érdemével, úgy mint az 1830. felküldetett, most is kelletik felterjesztetni. Rács Vármegye 1-só Követe. Minthogy az 1825 vagy 1830 felterjesztett sérelmek újabbi felküldését nemcsak az Országos Küldöttség, de a’ Kerületi Rendek is jónak és czélerányosnak látták , azon fogva most is a’ szerkeztetésre voksol. Lőcse Városa Köv. Minthogy itt hivatkozás történik az 1825—7-ki Ország Gyűl. alkalmával felterjesztett Felírásra, ássuk, mi történt légyen akkor, mert éppen ellenkezője annak, mi elenleg állitatik. 3Iert minekutánna e’ sérelem a’ Karok Táblája által pártoltatva azIzenet elkészülte után a’Fő Rendi Táblánák áltküldetett volna; ez
