1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
331. országos ülés
S3i-dik ÜLÉS. 22. Julius. 175 szokás feltartasson, hanem igen is szükséges, hogy mind az adózók, mind a’ Vármegyék hozandó Törvény által bizonyos állásba helyheztessenek. — Többnyire Nógrád Vármegye Követének azon állítására: hogy a’ Törvénynek visszaható ereje nincs, azt válaszolta: hogy nem lenne visszaható ereje azon törvénynek, melly azt rendelné: hogy Nógrád Vármegye a’ helytelenül beszedett adót Honthnak visszatérítse; mert arról, hogy a’ mi helytelenül fizettetett, vissza fizettessen, a’ Törvény már régtől fogva fentáll. — Az Előlülő: a’ Nógrád Vármegye eilen támasztott sérelem azon alapulván: hogy Nógrád Vármegye által a kérdéses adó beszédesének gátlása nem határbeli kérdéses következésében történt, és hogy a' Gyarmatin lakosok Illési pusztába lévő szellőjüktől mind a’ két Vármegye által taksáltattak, —• miután természetes, hogy, a hol határbeli villongások nincsenek, ott a Nádori választmányos Bíróság Ítéletének sints helye; azt pedig megszenvedni nem lehetne: hogy az adózók ugyan azon egy birtokoktól kétfelé taksáltassanak, — azon kérdés támad: hogy mellyik Törvényhatósághoz tartozzanak fizetni ?—ezen kérdésre nézve áll az a’principium: hogy oda fizessenek, a’ mellyikhez a’ Palatinalis porták’ kiigazításakor conscribálódtak: mert a' Conscriptio lévén alapja a’ porták kiigazításának, meddig azon Törvényhatóságról, a" hová conscribáltattak, a porták le nem vétetnek, addig az adónak más Törvényhatóság tárába leendő fizetését rendelni nem lehet; és így miután bizonyos: hogy? az 1825-ik esztendei Ország Gyűlésének elvei szerént is minden birtokot azon Vármegyének kelletik beírni, mellynek körében fekszik, nyilván való: hogy a’ felolvasott sérelemnek állani kelletik. Ennek következésében Nógrád Vármegye 2-dik Követe azt állította: hogy a’ kérdéses szóllók Nógrád Vármegyéhez vannak beírva. Month Vármegye 2-dik Követe: Azon ' felszóllitásra: hogy a’ kérdéses szőllők mellyik Ylegye portális összveirásába foglaltatnak? azon felvilágosítást adta: hogy a’regi öszveirás alkalmakor, sót az 1802-ik esztendei rectificatiokor sem léteztek még ezen szőllők: mert csak 1803—4-ik esztendőben ültettek, — igen a’ legutóbbi országos öszveirás alkalmával Nógrád A ármegye Megy éjéhez íratta , de ugyan azt cselekedte Month Vörmegye is azon megjegyzéssel: hogy a’ Nógrádhoz történt öszveirás végett ünnepélyes kifogást tett Month Y ármegye, és azontúl is mindég, valahányszor módját ejthette, az adót edényeik, és boraik elfoglalása által, a mivelőktől behajtani igyekezett. Az Elölülő: hogyan történt az öszveirás? nem tudja, elég az: hogy ugyan azon egy hely két Vármegyébe nem conscribáltathatott. Szepes Vármegye 2-dik Követe úgy vélekedett: hogy e jelen sérelmet a’ KK. és Kendek leginkább abban látják: hogy a’ Helytartó Tanács által ezen Kérdés a’ Nádori választmányos Bíróság elítélésére bizattatott; de minekutánna Month Vármegye Követe maga megvalja: hogy az utolsó országos öszveirás alkalmá\al az Illési szóllő hegyek mind Nógrád, mind pedig Month Y ármegyékhez Írattak, — ön maga előladásából következik az: hogy a' kérdéses adó szedésének gátlása néiuü részében határbeli kérdésnek következésében történt légyen, és így azon tekintetnél fogva Nádori választmányos Bíróság elitélése alá tartozna, mellyek szerént ezen sérelmet itten kihagyatni kívánja. Pest Varmegye 1-ső Követe: úgy kell állani a’ sérelemnek, a’ mint szerkeztetett; mert világos: hogy az Illési puszta Honth V armegyében van,nem is tesz 44 *
