1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
331. országos ülés
176 az semmit: hogy mind a’ két Vármegye conscribálta: mert köztök sem egyet értés sein Controllern nem volt, — azonban lehet a’ dolgon segíteni, midőn a’Conscriptiók combináltatni fognak, ki kell, tudni illik hagyni az Illési pusztán lévő szellőket a’ Nógrádi öszveirásból, mert bátor az úrbéri telkeket, ha más Vármegye kebelébe felkszenek is, oda kell Írni, a’ hol a’ colonia van, az illyes fluxus birtokot, mint a szőllők, meg kell különböztetni, és oda kell irni, a’ hol fekszik, így p.Jö. ha valamelly Engerani ember a’ Pozsonyi hegyeken szőllót bírna, azt Pozsonyba kellene beírni, különben megtörténhetne: hogy azon szellőnek birtokosa az adó alól egészlen kibújna. — Ezt a’ KK. és Rendek „maradjon“ szóval helybe hagyván Hontli Vérmegye 2-dik Követe: Egész tisztelettel fejet hajt a’ többségnek, de Szepes Vármegye Követének felelni kötelessége. Tetszett t. i. azon Követnek állítani: hogy a’ szólló ön maga megesmérte: hogy Nógrád és Hontli között határbeli kérdés forog fent. 0 tehát viszonyozza, hogy ezt soha se mondta, sőt ünnepélyesen kijelenti: hogy a’ kérdésben forgó Illési puszta eránt való határ villongást soha meg nem ösmérte, ‘s meg ösmérni nem is fogja, hanem azt valóságos, ’s kétségtelen Hontli Vármegye határában lenni ezennel is kijelenti. Az országos Küldöttség: Munkálatába foglalt 22-dik sérelemnek szerkeztetése az arra tett kerületi határozattal felolvastatván. Az Elölülő az itt feníforgó esetet azzal, a’ mit Pest Vármegye Követe elébb megemlített, tökélletesen megegyezőnek találta, mert azonkívül: hogyNádasd, és Hidas helységek Baranya Vármegyékben fekszenek, és azoknak csak a telki állományai vannak Tolna Vármegyében, ezen telki állományok mindenkorBaranya Vármegyéhez conscribáltattak, ugyan azért úgy vélekedett, hogy az érintett állományoktól járó adónak is a’ Baranya Vármegye tárába kell fizetődni, következve az országos Küldöttség vélekedésének állani kelletik. Baranya Vármegye 2-dik Követe: Megyéje legrégiebb helységei közűi Hidas, ésNádasd helységek határai, a’Baranyai Megyét a Tolna Vármegyétől elválasztó határvonal által úgy ketté metszetnek: hogy ezen helységek lakosainak úrbéri földjei, a’ mellyek ugyan ezen helységekhez tartozó Sz. Máriái, és Berekallyai pusztákbanadattattak ki, Tolna Vármegyében feküsznek — mindazonáltal miólta az adózási rendszer fenáll, ezen földek, a* mellyek csak ugyan nem is máskép, mint Baranyi telki állománynak tekintethetnek, mindég, és szakadatlanul Baranya Vármegyéhez valónak öszveirva, és ezen földektől járó adó, és egyéb terhek a’ nevezett helységek lakosai által egyedül Baranya Vármegyének fizettettek, és szolgáltattak, ’s bátran hivatkozik a’ Szólló Tolna Vármegye Követére: hogy azoü földek soha Tolna Vármegyéhez öszveirva nem valónak, sem attól valaha Tolna Vármegyének adóztatott. De nem is tett Tolna Vármegye ezen egy századot meghaladó gyakorlata eránt Baranya Vármegyének 1828-dik esztendeig semmi észrevételt, hanem ezen esztendőnek végével, a’ midőn a’ Dombóváriaktól a' Kapos- Szektsői határban birt szőllők eránt a’ járandó adó a’ Szállónak Megyéje által sürgettetek, ekkor élt Tolna Vármegye Reconventióval, kívánván, hogy ha a’ Dombóváriak Kapos-Szektsói szállókért Baranya Vármegyének adóznak , akkoron a’ Hidasi, és Nádasdiak, a’Sz. Marijai, és Berekallyai úrbéri földektől Tolna Vármegyének adózzanak — már minő hasonlatosság légyen a' szőllők, a' mellyeknek birtokosai szüntelen változnak, és a’- mellyekhez az adófizetéseit felül más köz te-33i-dik ÜLÉS. 22. Julius.
