1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
331. országos ülés
174 331-/Hk ÜLÉS. »2. Jutius. Nógrád Vármegye 2-dik Követe jobbnak látta volna, ha ezen kérdést mint sérelmet Honth Vármegye itt elő sem terjesztette volna, minthogy az egész állapot a’ barátságos úton is könnyen el intézhetett volna, egyébaránt megjegyzette: hogy, mivel Nógrád Vármegye a kérdéses adó beszédésének gyakorlatába volt, és a’ mint a Helytartó Tanács rendelése bizonyítja, határbeli kérdés forog fel. meddig a’ feutforgó kérdést a* biró el nem Ítéli, Nógrád Vármegyének az eddigi gyakorlatban kelletik maradni, és Honth Vármegye ellene sérelmet nem tehet, ennél fo^va ezen sérelmet kihagyatni kéri. Felelte Honth Vármegye 2-dik Követe: hogy a’ kérdésben forgó Illési puszta eránt mellyben a’ Nógrád Vármegye Balassa-Gyarmathon lakó széllé mivelők szóllőji helyi helvheztetnek, Nógrád és Honth között határbeli kérdés lenne, Megyéje részéről soha el nemesméri, sőt azt hiszi; Nógrád Vgye Követe sem állítja. Számtalan Honth Vgye részéről történt tisztviselői eljárások, és egyéb illyetén adatok elmellőzése mellett, egyedül csak azt hozza fel: hogy azon puszta birtokosok Királyi Adománylevelökben Honth Vármegye megneveztetik. Hogy maga Nógrád Vármegye bizonyos bírói végrehajtásra Honth Vármegyétől Compassust kért, ha mást fel nem hoz is, ebből elég világos: hogy Nógrád Vármegye e’részben határbeli villongást nem is követelhet. Nógrád Vármegye 2-dik Követe az előbbiek következésében még azt jegyzetté meg, hogy a’ Törvénynek visszaható ereje nincs, és így kívánni nem lehet, hogy a már eddig beszedett adót Nógrád Vármegye Honth Vármegyének vissza fizesse. —* Gömör Vármegye 1-ső Követe: Honth Vármegye két kívánságot terjeszt elő, úgy mint: hogy a' Balassa - Gyarmati Nógrád Vármegyében lakó adófizetők a Honth Vármegyében az Ipolyon túl fekvő szőllőiktúl az adót a’ Honthi pénztárba fizessék; más pedig, hogy az eddig beszedett adót Nógrád Vármegye Honiknak viszsza fizesse. Az első kívánság meg nem áll: mert a’ fundiistól senki nem fizethetvén, az 1741: 8—ik Törvény Czikkely értelméhez képest az adófizető a fundus használatától csak ott fizethet adót, a’ hol lakik, — a’ másik annyival inkább nem áll: mert eddig Nógrád Vármegye a’ felhozott Törvény Czikkely értelméhez képest az adó beszédésének törvényes gyakorlatában volt, ’s így attól el nem mozdítathatik, valameddig az országos conscriptio, ’s a’ porták regulatioja e' tárgyat végképen el nem döntik: azért a’ mostani fekvésében kívánja addig e’ tárgyat kagyattatni. Honth Vármegye 2-ik Követe: Gömör Vármegye Követe előadására kéntelen volt ismét megjegyezni : hogy azt adót nem oda, hol a’ szóllő mivelők laknak, de azon Megyének, mellyben a szőllók fekszenek, kelletik fizetni, nemcsak a’ kerületi Rendek, de az 1825/7, és 1830 esztendei országos Rendek is kimondták , és így ezt e’ helyen többé változtatni sem lehet. Mi illeti Gömör 5 ármegye Követének abbeli előadását, hogy az elébbi szokás tartasson fel, válaszolta: hogy ha meg tudja a* Gömöri Követ e’ Megyéknek egymás eránti e’ részben való viszonyaikat, mi szerént azon kérdéses szőllóktől járó adót úgy Honth, mint Nógrád Vármegye is behajtani szokta, sőt abbeli adó behajtásokat egymásnak akadályozván, a’Megyei Törvényhatóság méltósága sértetik, történt jelesül az: hogy a’ midőn Honth Vármegye részéről a’ Szolga Biró több emberekkel ellátva a’ Megye e’ részbeni végzését tellyesíteni akarta, Nógrád Vármegye által még nagyobb számú erőszakkal meg akadályoztatott— ha tehát mind ezeket figyelemre méltatja, a szállott Követ sem kivánandja, hogy az előbbi háborgó bizonytalan 's törvénytelen
