1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
322. országos ülés
J2 322. ŰJjLS. 7. Julius. nek pártfogásába ajánlotta, ba pedig el nem fogadtatnék, Megyéje részéről az óvást a' Jegyző könyvbe iktattatni kívánta. Iíács Vármegyének Szabadka városa ellen tett sc'relmérre Szabadka városa előterjesztette, hogy a’ kerületi állapodás szerint azon tárgyak, mellyek a’ rendszeres munkáknak tartalmában előfordulnak, nehogy ugyan egy tárgy ismételve adatlatna fel, a’ Sérelmek sorabol clmellőztetve, ugyan azon illető rendszeres munkálatokra, és ott lévő határozatra hagyattalak el. Mivel pedig ezen városi határban levő nemesek cselédjei eránt fenforgó kérdés, a'Törvényszékek elrendelése munkalatnak 3-ók Czikkelyébe előfordulna, ugyan azért ezen tárgyat eminnen kibagyatni kívánta. — Különben pedig magára a’ dolog érdemére nézve a’ Sérelemnek helye nincsen, mert a’ felhozott 1047 esztendei 78-ik Törvény városoknak ebbéli jussát nem tiltja, csak az azzal való visszaélést gátolja, — ugyan azért is megkülönbözteti azokat, mellyekről a’ városnak elhatározottan semmi Törvényhatóságot nem enged, ezekről azt mondván a’ Törvény: in personas et res mobiles nobiliu.n nullam plane habeant potestatem, de a’ szolgákról egészen máskép rendelkez, t. i. servitores nobilium ad simplices quasvis et importunas delationes non arestent , éppen ügy mint a’ nemesek által birt házakról, mellyek eránt a’ városi Törvényhatóság minden kétségen kívül való, ugyan azon Törvénynek szavai így szólnak, ad simplices quasvis instantias domos nobilium non conscribant, mind ezekből világos, hogy ezen Törvénynek betű szerint való értelme a’nemesek szolgáira, valamint a’fundusaira nézve az illető városoknak nem a’ rendes bíróságot, hanem ezzel való visszaélését atszí gátlása tárgyául. — Uly értelmét a’ Törvénynek nyilván kijelentette a’ Fő Rendek Táblája is az ítélőszékek 'elrendelése munkálatjában , kiilönösen a’ városokat illető 3-ik Czikkelyében. — Ekképpen divatkozott e’ városban mindenkori, és mostanáig szakadatlanul fenálló szokás, melíy Országunkban a’ Törvénynek mássa.—Hasonlóul,' intéztetett el 1821 évben a’ Királyi Curia által egy illy eset, inellyben éppen a’ felhozott Törvény mellett Bács Vármegye Báró Redl cselédjének bizonyos megitéltetése]végett Szabadka városát violentialis perbe idézte, és annak terhével fenyítette, de a’felyebb vitel útján a’ Királyi ítélőszéknek mind a’ két Táblája a’ várost “az abbéli tei liel tetéstől egészen felmentette. — Mind ezeken alapulva történt továbbá az is, hogy Rács Vármegyének ebbeli folyamodása és panasza dicasterialis utón is elindittatva oda ütött ki, hog y meghalgattatván mind a’ két rész 1851-ik esztendőben érkezett K. Kir. Válasz által a’ városnak ebbéli gyakorlata helybe hagyatott. — De különben is figyelmetessé tette a’ szólló Követ a’ Karokat és Rendeket városának azon [különös környülményeire: mellyek szerint városa külső nagy kiterjedésének harmadán felül, úgy az belső és pediglen első classisbeli ház helyeknek felinél többet bir a’ nemesség, hol a’ Vármegye háza majd nyólez rnértföldnyi távolságra Zombor városában fekszik, — hol rész szerint ezen helybéli alkalom, részszerint a’ köz nép tömege miveletlensége miatt ennek kicsapongásai és bünbéli vétségei számosabbak, midőn az illyeneknek rögtöni kinyomozását legkevesebb idő halasztás is eltakaríthatja, és a’vétségek büntetetlenűl-maradbatnának, — bizonyára kiki által látja, hogy a’ dolog illy állapotjában nem egyedül a’ Törvényhatósági jusnak kérdése, hanem a’ köz bátorság
