1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
322. országos ülés
322. ÜLÉS. 7. Julius. 13 fentartása fekszik, melly legfőbb esetekben nem csak nehezítve, de ve'gke'pen veszedelmeztetve is lenne. — Minthogy pedig a’ köz bátorság minden polgári társaságnak fo czélja, — méltán kívánhatja városának ebbeli pártolását, és azért a’ sérelmek sorából ezen tárgyat kihagyatni kívánja. — Bács Vármegyének 1-ső Követe ezen előadásra ekképpen felelt: Sérelmekről ’s azoknak törvényes orvoslásokról lévén most a’ szó, nem kevés epesztő íájdalommal mondhatja, hogy Szabadka városa Tanácsa a’keblebéli nemesek szolgáin való biróskodást, élő törvényeink, ’s a’ nemesi igazak és kiváltságok ellenére jelenleg is elhízva bitorolja, — felszeg a’fenálló törvényeket magyarázva, az eddigi gyakorlatra fonákul hivatkozván. — Bölcsen fogják a’ Karok és Rendek tudni, hogy a’ szólló Megyéje ebbéli sérelmét az 1825 és 1850-ik évben tartatott Országgyűléseken is akkori Képviselőji által előterjesztvén, az 1647-k-i 78-ik Türv. Czikkelyt, melly Szabadka város Tanácsának állítólag homályosnak látszatott, magyaráztatni, ’s ezzel a’ nemesek szolgáit, ugyanazon Tanácsnak törvénytelenül gyakorlott biróskodását megszüntetni kérte. — Rokon keblekre talált Megyéjének törvényes igazságon alapult kérelme, mert az 1825 évi Napló könyvnek tanúsága szerint, nem tekintvén a’ Karok és Rendek Szabadka város akkori, és most is jelenlévő, ’s a’Szólló előtt szóllott Követe okoskodásaira a’ Karok és Rendek tanácskozásaikat azzal bezárták, hogy a’ kérdéses törvény világos lévén, ’s azt az Ország Rendei is mindenkor úgy vették, hogy a’ városoknak Törvényhatóságok a’ nemesek szolgáira ki nem terjedhet, — ’s így ezen világos törvénynek Szabadka városnál leendő teljesítése a’ N. M. K. Helytartó Tanácsra bízatott, azonban fájdalom, a’ Helytartó Tanács nem tekintve az 1725-ik 102. Törvény Czikkely rendelésére, a’ helyett, hogy törvényes kötelességénél fogva Bács Megye sebjére írt, ’s a’Karok és Rendek határozatjának foganatot szerzett volna, a’ Megye sebjét még inkább marczongolta azzal, hogy Szabadka városát a’ nemesek szolgáin való biróskodási gyakorlatban világos Törvényeink ellenére ezek sértésével meghagyta. — Nem akarván mind azokkal a’ Karokat és Rendeket untatni, mellyek e’ tárgyban Megyéje részéről mind itt, mind felsőbb helyeken felhozattak, de Követi kötelességét ösmérve, kéntelen a’ szólló Követ még is azon panaszos megjegyzést tenni, hogy nem volt joga a’ .helytartó Tanácsnak, a’ Karok és Rendek által világosnak mondott Törvény ellenére, Szabadka várost a’ nemesek szolgáin nem annyira gyakorlott, mint Törvényeink ellenére bitorlott biróskodásban meghagyni, — a’Helytartó Tanács törvényes állásánál fogva nem magyarázója, hanem csak végrehajtója lévén szentesített Törvényeinknek. — Nem is lehet ezen kérdésnek fejtegetését Szabadka városa Követe kivánata szerint a’ rendszeres munkálatok felvételére halasztani, mert azoknak mikori bévégezte, noha kívánatos — de bizonytalan lévén, a’ Szólló Megyéje illy törvényes kérelmét a’ bizonytalanság örvényébe elsodortatni nem akarja, hanem itt mint sérelmet orvosoltatni, — Megyéjének annyi kellemetlen vitatásokra, és sokszor botránkoztató öszveütközésekre alkalmat nyújtó feszült állapot ját megszüntetni, ’s a’ világos Törvényeknek tellyesítését maga utján eszközöltetni kérve kívánja. — Jegyző-Könyv Xí-ik Darab. 1
