1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
328-dik ÜLÉS. \l-dih Jul. 115 1(5, hogy az egcsz világon nincsen példa arra, hogy az igazság kiszolgáltatása több évekig fel függesztve volt légyen- Nem akarja azokat említeni, kik Bírói foglalás állal talán mindenükből kivetkeztetvén, csak törvény útján reményihetik viszsza nyerését, ezen egy mód olly hoszú ideig tőlök meg tagadtattván, Ínséget kéntelenítetnek szenvedni, midón igazaik kivívhatására a’ Törvény és Bíró oltalma nélkül hagyattatnak, — de ha el gondolja, ini halomra gyülendenek azon számtalan perek, mellyek most részint le nem folyhatnak, részint meg sem indíthatnak, ha ezen példátlan feladásnak bomlasztó következéseit képzeli, lehetetlen a’ leg szorongatóbb aggódással einem telnie. — Amit ezen kívánat ellenére eddig fel hozatni hallott, nem volt egyéb, hanem hogy a Királyi Tábla nem érkezik az Ország Gyűlése alatt azon perek ellátására, ha azonban nézzük, hogy mikor foglalatoskodhatik a’ Királyi Tábla a perek vizsgálásával, nyilván való csak akkor, mikor Kerületi ülések tartatnak, pedig ha ezen időt számban vészük kitetszik, hogy azon napok mellyekben Országos Ülések tartatnak egy évben majd csak annyit tesznek a mennyit Ország Gyűlésen kívül a’ Törvény szünet napjai ha tehát most a’ Királyi Tábla a’ polgári perek elitélésére elégkidőt nem talál, ez az akadály az Ország Gyűlése meg szünete, utánn is fennmaradandó lenne.— továbbá akadálynak mondatik az 1830: Ö-dik Törvény Czik. de hiszen a’ KK. es UR. éppen azért vannak együtt, hogy a Törvényekről szóljanak, tanácskozzanak, és azokat a’ szükséghez képest változtassák. Végre aka. dályúl nem szolgálhat azon formálitás, hogy t.i. csak az Ország Gyűlés bevégzése után szoktak a’ Törvény Czikkelyek sanctiónállatni, mert ebben is a Szólló telj ességgel semmi veszedelmet nem lát, amint azt a’ Kerületi Ülésben bővebben elő terjestette. Küldői nevébe tehát felszóllítja a Rendeket, hogy az általa előadottakat tekintetbe véve a Bereghi kívánatot fogadnák el és azt egy különös felírás által Törvénybe foglalva azon kéréssel terjesztetnék fel: hogy ÖFelsége azt azonnal sanctionálni méltóztassék; — kívánják továbbá Küldői, hogy ugyan ezen alkalommal azon már készen lévő az Ország Gyűlési költségeket tárgyszó Törvény Czikkely is azonnal meg erősítés végett lel mutattasse'k. Végre hogy éppen ezen alkalommal sürgettessék egyszer’smind egyjkülönös Felírás által az Ország Rendéinek az Ország Gyűlésnek Pestre leendő tétele eránt lel terjesztett kívánata. Szepes Vármegyének lső Követe miután Küldői az igazság kiszolgáltatásának illy tettemes akadályoztatását szinte sérelemnek veszik, mellynek orvosol - tatása sürgetését különössen kötelességébe tevék, valamint többször már de klánt foganat nélkül elő terjesztette, úgy most sem melőzheti egyszer ismind Bcegh és Heves Megyéknek kívánságaikat pártolva aztKüldói részéről is ismétele kijelenteni, hogy az igazság kiszolgáltatásának rendes folyamatját haladék nél" kűl eszközöltetni óhajtja. Pest Vármegyének 2dik Követe a’ Heves Vármegyei Követ utóbb említett két rendbeli kívánságára nézve meg jegyzé, hogy azt annak idejében párfogja most á napi rendre kívánván előadását szorítani, Küldőinek azon kívánságát terjeszti elő, mi szerint ők is óhajtják, hogy még a’jelen Ország Gyűlése 29 * va r v
