1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
*328-dik ÜLÉS. 17-dih Jnl. Ilö foívamalja alatt az iránt Törvény hozat assék, hogy a’ polgári perek is a’ jelen Ország G5ule.se alatt folyatlak, es így az 183U: 0-dik Törvény Czikkely most hozandó Törvény által kiterjeszteni kívánják, de visszaemlékezvén a’ Szólló az e’ részben hozatott Kerületi tanácskozásokra Küldői ebbéli kívánságának elérhetésére kevés reménysége vagyon, minthogy akkor a’ többség által kinyilatkoztatott azon elv, hogy a’jelen Ország Gyűlés folyamatja alatt egyes törvények ne sanctiónáltassanak, részéről egynek tartja, akár Beregh Vármegye kívánata terjesztessék Tel, akár pedig külön felírással kérelessék Törvény arra, hogy Ország Gyűlése alatt is minden nemű’s így szinte polgári perek folyhassanak és a’ Curia által revideaItassanak. Arad Vármegyének Iső Követe csak az Ország Gyűlése végével kívánván a’ "Törvényeket sanctiónáltatni a Beregh Vármegyei kívánatot nem pártolja. Azonban ahoz hogy e’ jelen Ország Gyűlése végével olly Törvény alkottassék mellynek erejénél fogva jövendőre Ország Gyűlés alatt is a polgári perek folyatlak , hozzá járul. Tolna Vármegyének lső Követe utasításánál fogva a’ Beregh Vármegyei kívánatot pártolja. ' Veszprém Vármegyének lső Követe előterjeszti miszerint Küldői kötelességébe tették ezen tárgynak mindenkori pártolását, kíván tehát még ezen Ország Gyűlése alatt Törvényt, Beregh és Heves Vármegyék Követeik előadása értelmében hozattni, ha pedig Küldőinek ebbéli kívánságát el nem érhetné, legalább jövendőre még ezen Ország Gyűlése alatt olly Törvényt hozatni, mellynél fogvást a’ polgári perekben a’ Királyi Curia Ország Gyűlése alatt is ítéljen. Pártolja továbbá Heves Vármegye Követének kívánságát mind az Ország Gyűlési költségek, mind pedig az Ország Gyűlésének Pestre leendő át tétele eránt. Krassó Vármegyének 2dik Követe ekkép fejezte ki értelmét: miután a’ perlekedő feleknek, leg nagyobb kárával, pereik, az hosszasan»tartott, és még tarthatandó, Ország Gyűlése miatt meg vizsgáltatlanűl hevernek és ezáltal nemcsak a’ vagyonheTi bátorság, hanem sok nemzetségeknek, jobb léte is veszedelrnezletik, és így ne hogy éppen azon idő pont alatt, midőn az igazság gyorsabb kiszolgáltatása felett országos tanácskozások folynak, ezen szent czélnak g-sümölcsétől tettlegessen elessenek, azt óhajtja; hogy az 1850: 6dik Törvény Czikkely arra, hogy az Ország Gyűlése alatt is a’ Királyi Curia, mindennemű perekben Ítélhessen, és rendes bírói foglalatosságait folytathassa, kiterjesztessék, mi. o vei pedig hazánk szokása szerint Törvénynek csak Ország Gyűlése végével foganatja és sikere lehet, ennél fogva utasítása következésébe a’ mostani Ország Gyűlésének feloszlatását olly módon szürgeti; hogy sanctionáltassék a’ most elvégezendő úrbéri munkálat, az Ország Gyűléseiéi esztendő múlva,, és még ezen Ország Gyűlésén meghatározandó idő határon a’ hátra lévő egyéb rendszeres munkák megbírálására ismét egybén gyűljön. — Ami a Hevesi indítványt illeti hogy áz Ország Gyűlése Pestre által tétessen, utasítása következésében pártolja P0S011 3 ármegyének 2dik Követe utasítása következésében a’ jelen vitazat tágvat a’ rendszeres munkálatok sorában a’maga helyére taitozandónak állította,
