1832-1836 Jegyzőkönyvek 11. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
328. országos ülés
114 328-dik ÜLÉS. \7-dih Jul, Követ észrevételének’s kívánságának, mert mind a’ mellett is, úgymond, két különbőz* idea marad fen; melly által a’ tágasb magyar értelem, a* deákban megszoríttatik — ugyan is a magyar szerkeztetek azt tartja: hogy jövendőre a Törvény által meghatározott eseteken kívül minden eddig elrendelt sequcstruinok meg szüntessenek; e’ szerint a’ már fenállúknak is azonnal meg kell szűnni; ellenben a deák szerkeztetek ezen szavai „quo sequestrorum a pp luci dationem praeter casus lege expressos interdicere dignaretur“ nem következik, hogy a’ törvény által meg határozott eseteken kívül az eddig elrendelt sequestrumok is jövendőre meg szüntessenek a’ mi nyilván czélba vétetett, azért a’ deák redactiónak igazítását inkább illy forma toldalékkal gondolná jól eshetónek, és így a’ deák szerkeztetést a’ magyarhoz ckképen'alkalmaztatni kívánta: „et casus hucdum quoque praevigentcs suífere dignaretur.“ Immár a’Trencséni, és Zalai Követeknek köz helyeslést nyert javallataikhoz képest az ítélő Mester a’ leendő módosítást így olvasta fel: „meg kérik: hogy a’ Törvény által meg határozott eseteken kívül minden eddig elrendelt sequestrumok, és moratóriumok nem csak megszüntessenek, de ezentúl ki sem adassanak.“ „Exorandam ducunt, quo sequestrorum , et moratoriorum applacidationem praeter casus lege expressos pro futuro interdicere, et casus hucdum quoque praevigent.es sufferre dignetur.“ Mi minden további észrevétel nélkül elfogadtatván, meg állapíttatott. Olvastatott azután az ítélő Mester által a’ sérelmek és kívánatok 55dik pontja, melly Beregh Vármegyének azon kívánatét tárgyazza, hogy a’ Királyi Curia Ország Gyűlése alatt a polgári perekben is ítéljen. Beregh Vármegye 1-ső Követe elő terjeszti: hogy méltó és köz panasz lévén különben is a perek lassú, és hosszas íolyamatja ellen, még súlyossabbá vált ez a’jelen Ország Gyűlésének illy messzire terjedett folyamatja által, annál fogva kívánták volna Küldői, hogy azon esetrej, ha az Ország Gyűlése még haszszahb ideig tartatna— egy olly Törvény hozatassék, mellynél fogva a’ polgári perek, még a’ jelen Ország Gyűlése alatt, a’ Királyi Táblán vizsgálat alá vetethessenek — azonban ezen szándéka Küldőinek még biztossabban clérettetnék az által, ha az Ország Gyűlése mostan eloszlattatnék, annál fogva azt óhajtanák — hogy Felséges Urunk a’ napi bérek eránti Törvény meg erősítésével, az Ország Gyűlését, bizonyos időre elhallasztani méltóztatnék, ajánlván Küldőinek ezen kívánságát a’ KK. és RR. pártfogásába. Heves Vármegye 1-ső Követe azt véli: hegy ha a’ KK. és RR. hivatalos adatjaik volnának arra; hogy az Ország Gyűlése még ezen esztendőben széljel oszlatik, a’ Bereghi kívánatnak elfogadása nem lenne annyira szükséges, mert el osztatván az Ország Gyűlése, az igazság kiszolgáltatása azonnal lábra állana, de erről sem a’ Rendek sem Küldőinek hivatalos tudománya nicsen, sőt Küldői inkább azt hiszik, hogy a’ Királyi előadások szerint ezen Ország Gyűlése alatt nem csak három, hanem valamennyi rendszeres munkálatok fel fognak vétetni, felszóllítja tehát a’ Rendeket gondolnák meg valljon lehet e’ az miutánn az igazság kiszolgáltatása, már 3 évek olta felfüggesztve van, hogy az Ország Gyűlése részben czclszerü rendelkezést ne tegyen, ugyanis nem akarja említeni a Szól-
