1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
8 2G9. i LÉS. 11. Dec. Országgyűlésén a’ Kormány előtt, ha által látjuk tehát, hogy magunk se boldogulhatunk soha az Ország Gyűlésének illy elrendelkezése mellett , és azon segíteni akarunk, miért nem akarunk tehát a’jobbágyon is, ki hasonló esetben vagyon, segíteni? fel nem foghatja valóban a Szólló, hogy az ellen véleménynek e’ fontos kérdéseket olly könnyen veszik, ’s meg nem fontolják, milly rettentő ’s veszedelmes következései lehetnek illy a' leg durvább századokból reánk szállott intézeteknek makacs fentartásából most, midőn a’ közvéleménynek oroszlánja már egyszer felébredett, és midőn napról napra inkább lehet a’felől meggyőződni, hogy midőn a’ morális erő a köz véleménnyel szembe száll, végre mindég meggyőzettetik a’ ' leg nagyobb physica erő is, melly minden fegyver zörgéseivel és sergeivel együtt még egy már ébren lévő gyermeket se képes álomra kénszeríteni. — A’ Szólló mind ezeknél fogva, mivel ezen intézetet magában rosznak és helytelennek tartja, és mivel azt a’ kifejlődött közvélemény, és a’ minden napi tapasztalás ollyannak kárhoztatja, a’ kerületi szerkeztetést pártolja. — Az Előlülő megjegyzette a’szólló Követ előadására, hogy reményű, hogy a’ gravamenek pcrtractátióját nem veszi másképpen, mint azt az 1790-i 13-i Törvény tartja. Torontói Vármégye’ 1-ső Követje kijelentette, hogy jól lehet Küldői eleintén az Úri Székek ellen voltak a’felly ebb vitelt az ítélő Törvény Székekre kívánván vitetni, de minekutánna ezt el nem érhették, potoló utasításokban az Ur-Székek megtartása mellett vágynak, ’s ugyan azért a’ Királyi Választ fogadta el, annyival is inkább, hogy a’hol az Úri Szék késlelteti az urbarialis panasz elintézését mindég a’ Megyék hibások, mert hatalmokban van az Úri Széket szorítani. Krassó Vármegye’ 2-ik Követe előadta, hogy noha azon Megye is, mellynek képét szerencséje vagyon viselni, akkor mikor a’ Törvény szüneteknek végképpeni eltörlése javaltatott, és gyanittatott kiadott utasításában az Úri Székeknek megszűntetését szorgalmazta, de minekutánna az Al-Ispányi és Szolga Bírói Bíróságok eltörlésével a’ czélba vett állandó Törvény Székek munkái szerfelett megszaporodtak, a’ Törvény szünetek is nagyobb részint megtartattak. — E‘ mellett fontolóra, és méltó tekintetbe vévén azt is, hogy a’ földes úr, és jobbágy közti perekben fennforgó környűlmények az Úri Székeken mindenkor tökélletesebben, és jobban kitudhatnak, de a’nem ritkán szükséges Bírói szemléletek, és az Úri Székeken kevesebb költséggel, kevesebb idő vesztéssel, kevesebb alkalmatlansággal, és még is tökélletesebben eszközöltethetnek, ide járulván, a’meg nem elégedés esetében a’ fellyebb viteli szabadság, melly okból is, hogy az Úri Székek O Felségének kegyelmes akaratja szerént magok valóságokban fenttartassanak óhajtja , fenttartván mindazonáltal annak coordinatiojáról való észrevételét azon időre a’ midőn az tanácskozás alá vétetni fog. Esztergám Vármegye’ 2-ik Követe így jelentette ki magat: valahányszor az Úri Szék Bírósága kérdésbe jött, annyiszor előadta az Úri Széket megszűntetni kívánó rész azon magában szent, kétségtelen és Vass Vármegye’Követe által ujjonnan felhozott igazságot, hogy senki tulajdon Bírája nem lehet, de ugyan annyiszor meg volt felelve, hogy azon állítás, mintha a’ földes úr az Úri Székekben ön Bírája lenne egyedül puszta hang és a’ dolog valóságával ellenkező. Lássuk tehát mennyiben Biró a'földes úr Úri Székeiben, már ha csak a’ törvénykezési tárgyban a’ jobbágy és jobbágy közt fennforgó kérdésekben bíráló Úri Székét tekintjük is, ott a’ törvényes bizonyságnak a’ disinteressattis convocatusoknak voksa vagyon, es
