1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
269. ÜLÉS. 11. Dec. 7 csak akkor midőn azok tisztában állanak minden kétségen kívül valók, mert mihelyt panasz van, annak elintézése Megyei Törvényszékre rendeltetett.5-_ Hallotta említteni a’ patriarchalis nexust is, mi volt ennek oka? az hogy a’ régi tatár pusztítás idejében nem a1 föld, hanem a’ jobbágy volt kincs, —. ez a’ dolog állása a mai időben megfordult, — régen minden földes úr magához édesíteni ^kívánta az embert, most sok szeretné, ha földjéről elköltözne, — maga az egész urbárium oda mutat, hogy nem bízzuk a’ földes urra, hogy mennyi földet adjon a’ jobbágynak, 's földjétől mennyi szolgálatot kívánjon, magok a’ KK. és RR. rendelkeztek minden viszonyokra nézve. Egyébaránt nevetségesnek látszik ez előtte, hogy némellyek az ellenkező vélekedésbeliek közzíil megesmérik ugyan, hogy a’ viszonyokra nézve tétetett rendelés, még is azt akarják megállapítani, hogy midőn a’ panasz egyenesen a földes úr ellen van, már akkor a’ földes úr maga legyen bíró. Sem az perek gyors folytatása, sem a’ költség kíméllése tekintete nem szolgálhatnak az Úri Székek fent tartására, mert a’ tapasztalás bizonyítja, hogy a’ hol a földes úr »kar regulátiót, ott igen is hamar megy a’ per, a’ hol ellenben a’ jobbágy tesz panaszt, ott a’ Megyéknek kell, még pedig több ízben meginteni a’ földes urat arra is, hogy Úri Széket tartson. Arad Vármegye* 1-ső Követe: útasításánál fogva a’kerületi Választ fogadta el, mert ha vágynak is hijjánosságok az Úri Székekben, azokat annak helyén meg lehet igazítani. Po’sony Vármegye’ 1-ső Követje előadván már sokan a’ szólló Követek közzíil az Úri Székek hijjánosságait, mellyeket a’szólló Követ íselesmér, ’s ugyan az Úri Székek megtartása ellen vagyon, csak azt kívánta még megjegyezni, hogy ha most a’ KK. és RR. az urbarialis panaszokra nézve czélerányos rendelést nem tesznek, oda megy ki a’ dolog mint Austriában, a’hol a’ földes urnák egy közönséges tisztviselőt kell tartani, ki az illyetén panaszokat elitéli. Rars Vármegye’ 2-ik Követe előterjesztette: hogy ő két argumentumot hallott itt az Úri Széknek pártolására, az első az olcsóság, a’ másik a’ serénység» — a’ mi az elsőt illeti, ha valahol, úgy bizonyosan e’tárgyban, a’hol az egész intézetnek alapja hijjános, igaz azon közmondás, hogy az olcsó húsnak híg a’ leve, — a’ másodikra nézve pedig azt tartja a’ Szólló, hogy ha igaz az, hogy ezen intézkedés szerénti Ítéletek roszak, — serénységök nem valami jó, hanem az ellenkezője, mert a’ rósz mennél szerényebben ér, annál rosszabb, annál érzékenyebben sérti a’szenvedőt. — Ne képzeljünk magunknak tapasztalásokat, mellyek a’ valósággal minden óldalról megütköznek, ’sígy ne is hidjük, hogy midőn mindenütt azt tapasztaljuk, hogy az ember maga ügyében részre hajló biró, az csak Országunkba, és csak az Úri Széken részre hajlatlan lehet, nem is szükség e’ végett messze mennünk, csak Ország Gyűléseinket tekintsük, a’mellyekben, mivel a’ Kormány ön ügyében a’Riró, minden panaszainknak sikere nincsen, felhozzuk a’ törvényhatóságoktól gravaineneinket, ’s azokat itt előadjuk, a’ Deputatíó öszve szedi azokat, és a’ numerusokat egytől százig reájok rakja, azoknak felvétele napról napra halasztatik, és ha végre még is előkerül, akkor azt mondjuk a’Kormánynak : — íme te, a’mint egytől százig kitetszik, mind ezekbe hibáztál, kötelességed ellen cselekedtél, vétkes vagy, és azért mi veszünk is magunknak satisíactiót rajtad, tudniillik ha megengeded, — s így marad orvosolatlan minden, mert a’ Kormány ön ügyében is Ítél, ’s így igazoltatik azon régi példa beszéd , hogy a’ panaszló paraszt úgy áll az Úri Széken ura előtt, mind a’ magyar nemes ember 2*
