1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
270. országos ülés
43 270. ÜLÉS. 29. Dec. egyez, mert miután megerősítetvén az úri hatalom, az ele'bbi szakaszban az rendeltetett, hogy a’ jobbágy a’ ki az úri munkát resten, vagy a’ iöldes úr kárával teszi, maga a'? földes úr által büntetessen, nincs többi ok, miért az olly jobbágy, a’ ki a’ földes úr parancsolatinak nem enged, hasonlóan úri hatalom által ne javitasson, — továbbá miután az Úri Szék minden perekre nézve, mel* lyek eddig előtte folytak, megállapíttatott, nincs semmi ok , miért a’személyes serelmek is, a’ mennyire criminalitást magokba nem foglalnak, az Úri Széktől elvonattassanak; ő tehát tovább is sürgetni kenteién, hogy az elsőbb említett kihágások az uraság hatalmával, az utóbbiak pedig urbarialis szék által büntettessenek. Fejér Vármegye’ 2-ik Követe: e’ jelen 5-ik §-us 2-ik pontja azon része szerkeztetekébe, mellyben az határoztatik, hogy t. i. a’ jobbágy földes urát vagy annak emberét méltatlansággal, vagy személyes megbántással illeti, azt a’ Törvényszék, és ne rögtön a’ földes úr úri hatalmánál fogva bosszúlhassa meg, egyátállyán meg nem egyezhet; mert azáltal leg inkább a’földes úri tekintet és hatalom, mcllynek sérthetetlen fentartását mind a’jobbágyok jobb léte, mind pedig a’ jó rendnek fentartása szükségképen meg kívánják egészlen letapodtatna, és minekutánna a’ Karok és Rendek az usufructuatio eladását megállapították, igen könnyen megtörténhetne, hogy egy bosszúálló ember a’ Sessiót meg vásárolván, jól tudván azt is, hogy földes urának őtet rögtön vaginerő és becstelen cselekedetéért meg boszúlni hatalma nincsen, midőn a’jobbágyok nagyobb része akár munkán, akár más alkalommal együtt lenne, képes volna, hogy alacson bosszúját állhassa, földes uráról minden becsületet legereblélni azon népnek jelen létében, és rósz példájára a’ kitől annak függenie kell, és a’ ki a’ tekintete fentartása nélkül a’ jó rendet nem eszközölheti; és illy étén esetben ezen Törvény mellett leg fellyebb azt mondhatná azon méltatlanságot rajta elkövető jobbágynak: no várj majd bé jelentem a’ Törvény»Székre, — már most kérdi a’ Karokat és Rendeket illy helyheztetésbe az úri hatalom nem csupa nevetséggé válna e’? minekutánna tudja mennyi időre azon vakmerő makats jobbágynak rósz tette egy pár sedrialis Assessor által négy falak között elitéltetne a’nélkül, hogy a’ többi jobbágyok tudnák meg büntettetett e’ vagy sem; — és így azon büntetés nékiek például szolgálhatna a’ rögtön büntetés az illyen esetekben az Úri hatalom és az által a’ jó rend fentartására, mellyel ugy is már annyira megnyirbáltak az úrbéri Törvények, legszükségesebb eszköz, ’s arra való nézve e’ jelen tanácskozás alatt lévő 5-ik §. 2-ik pontja végeit ekképpen kívánná módosítatni: hogy azon esetekben, ha a’jobbágy földes urát vagy ennek emberét éppen méltatlansággal, vagy személyes megbántással illeti, vagy különben a’ vétség ruinéműsége súlyosabb fenyítéket kiván, a’ paraszt jobbágyot földes ura azonnal elfogathassa, és az úri szék által megiléltessen. Az Előlülő kijelentette, hogy bátor ugyan néki ezen szakaszra némelly észrevételei volnának, mivel azonba látja, a' Karok és Rendek köz kívánságát, azoknak előterjesztésével felhágy, és ez úttal megnyugszik a’ lelfogott §-us megmaradásában. A’ 5-ik pontra, és jelesen ennek a’ ./ pontjára készült izenet, Törvény, és felirási javallat magyar és deák nyelven felolvastatván. Horvát Ország 2-ik Követe így szóbott: ha ezen szakasznak kezdete a’ következő a) pontal öszve vettetik, kisül, hogy egymással ellenkezésben áll, 11 *
