1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
270. országos ülés
42 270. ÜLÉS. 29. Dec. matos napon zárattatik is el a’jobbágy akkor is cselédje, gyermeke, vagy fogadott embere által marháival dolgoztathat; ellenben ha munka vétetik a’ jobbágyon, minden esetre munkás napot veszt el, meg pedig marháival együtt, de továbbá még az is kérdés, hogy a’ rosszul dolgozó jobbágy hogyan tesz több kárt a’ Státusnak, ügye’ ha dolgozik, vagy ha nem dolgozik? — utasítása következedében tehát a’ nemtelen jobbágyokra nézve az elóbbeni redactióhoz, vagy is az egy napi tömlöczhez ragaszkodik, — Egyéberánt, minthogy a’ nemes jobbágyokra nézve a’ dupla munka büntetést megtartani kívánja , ’s meg lehet, hogy a’többse'g azt a’ nemtelenekre is meg.tartandja; annál fogvást a’ munkabeli büntetésekre nézve altaljában Küldőinek azon utasítását terjeszti elő, hogy azokat a’ szorgos munka idején a’jobbágyon megvenni ne lehessen, mind azért, mert ekkor a’ jobbágy úgyis 2 napot tartozna hetenként földes urának dolgozni} mind pedig azért, mert ez olly idő szakasz, mellyben a’ jobbágy rész szerént a’ maga gazdaságával van elfoglalva, részszerént pedig ekkor magának leg többet érdemelhet; ne hogy tehát a’ munkabeli büntetésnek ezen idő tájban leendő megvétele által a’ jobbágy kétszeresen károsílassék, Küldőinek kívánságát pártfogásba ajánlja , annyival is inkább , mivel eddig sem lehetett ezen munkabeli büntetéseket a’jobbágyon szorgos munka idején megvenni, — ugyan is a’ Theresianum Urbárium 8-ik pontja 5-ik §-a így szóll; mindazonáltal ezen kézi munkabéli büntetést, szántásnak, aratásnak, kaszállásnak és szüretnek idejében a’ jobbágyon az uraság meg ne vehesse, hanem a’ bűnös az esztendőnek más időiben végbe vinni tartozik. Az Előlülő valamint a’ múlt alkalommal, úgy most is jobbnak tartotta a’ jobbágyokra nézve az eddig divatozott Theresianum Urbáriumban megszabott büntetést továbbá is megállapíttatni; látván azonban, hogy a’ Karok és Rendek, ezen felolvasott javallatot megállapítani kívánják, kívánságokat bővebb vitatásokkal hátráltatni nem akarta, — e’ szerént a’ felolvasott javallat megállapíttatott. A’ 2.ik pontot tárgyazó izenet a’ Törvény javallattal felolvastatván. Heves Vármegye’ 1-ső Követe úgy vélekedett, hogy mivel azon eset, hogy a’ jobbágy a’ földes urnák engedetlen lesz, többször elő jön, olly rendelést kell tenni, melly szerént annak megbüntetése leg kevesebb költségbe kerüljön, és el ne haladjon; már pedig ha minden büntetés megszabására Úri Szék kell, a’jobbágy megbüntetése a’nagyobb uradalmakban, hol az Úri Székek rendesen tartatnak, huzamos elhaladása miatt czélcránytalan lesz, ott pedig a’ hola’földes úr rendesen vagy meghatározott időkbe Úri Széket nem szokott tartani, vagy felette nagy költségében kerülnek a’ földes urnák, vagy a’ vétkes jobbágy egészen bűntetteden marad, ugyan azért ő azt kívánta, hogy a’ vétség első esetében jusa legyen a’ földes urnák a’ nemtelen jobbágyot egy napi aristomra, a’ nemest pedig egy napi munkára büntetni. A’ második esetben Úri Széket tartván az a nemtelen jobbágyot három napi munkával büntethesse. A’ harmadik esetbe pedig szinte Úri Széket tartván, mind a’ nemes, mind a nemtelen jobbágyot elmozdíthassa. Horvát Ország 2-ik Követe azt tartotta, hogy ezen szakasznak rendelése, hogy az uraság parancsolatjának engedetlen jobbágy az Úri Szék által, a’ ki pedig a földes urat, vagy annak emberét személyes sérelemmel illeti, a’Varmegye Törvény széke által büntettessen, a’ 7-ik Czikkely elveivel meg nem
