1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
270. országos ülés
270. ÜLÉS. 29. Dec. 41 hatnak, mert ezen peremtorius szó kifejezése önkényes magyarázatra szolgálhat, — azért tehát azt kívánják, hogy mind egy, mind más részről a’ visszaélések ehnellózése tekintetéből, mindjárt a’ Törvénybe a’ határ idő meghatároztassék, a’ ineily minden esetbe úgymint törvényes zsinór mértékül szolgáljon; mivel továbbá sokszor azon eset is előfordulhat, hogy a’ földes úr nem maga akaratjábul, hanem más akadályoknak tekintetéből Úri Széket mindjárt nem tarthat azért, hogy vagy a’ Szolga Birót, vagy a’ meghivott Bírákat meg nem kaphatja, ezt tehát bűnös tettnek számítani nem lehet, olly annyira, hogy azon esetre, az ő költségére egy urbarialis szék állitódjon, nagyobb biztosság okáért ezen §-s középső szakaszában, melly kezdődik: ejuodsi vero Sedes Dominalis etc. azon szavak után, „per C nicer sitatem Comitatus praejixum, citra sufficientem rationem celebrari intermittereturközbe iktatni, és nem különben az döbbeni észrevételeknek következésiben, ezen tartalmát „intra praejigendum terminum sine inora“ úgy módosítani kívánja “intra terminum sine mora, sua tamen forma praejigendum“. Ezen módosításnak elfogadására a’Karokat és Rendeket annál inkább meg kérvén, — mivel ezt a’ Törvény rendje is megkívánja. Neográd Vármegye’ 1-só Követe, a’ földes urra nézve nagy tehernek tartván az Úri Szék tartását, azt kívánta, hogy a’ közép rendű nemesség is részeltessen e’ Törvénynek ama jótékonyságába, hogy ha jusával élni és Úri Széket tartani nem akar, annak tartásától fel mentessen. Sáros Vármegye’ 1-ső Követe Neográd és Gömör Vármegyék Követeivel egyet ért, és valamint akkor midőn az Úri Székek dolga a’ Juridicumban elő fordult, azt szorgalmazd: hogy az Úri Szék tartás alóli menekedés, minden földes urakra, kik véle élni akarnának, egyeránt kiterjesztve értettessék, különösen pedig a’ nyomozási háborgások mellőztessenek; úgy mostan is Küldőinek illy kívánságát a’Karok és Rendek figyelmébe ajánlja. De ezen kívánságok elmellőztetvén, mind a’vitatás alatt volt izeneti, és Törvény szakasz, mind pedig az ezeknek megfelelő nyomba felolvasott Felírás javallat mcgállapíttatott. Ezekután Olvastatott a’ 5-ik és 4-ik szakaszt tárgyazó mostani és ebben fel hivott elébbi izenet az illető Törvény, és Felírás javallattal. Ezek is áltáljában megállapíttatván. Felolvastatott az 5-ik szakasz bévezető, és az 1-ső pontját tárgyazó mostani és elébbi izenet, valamint az ezzel öszvehangzó Törvény, és Felírás javallat mind a’ két nyelven. Heves Vármegye’ 2-ik Követe: minekutánna az emberi cselekedeteknek hatalmas rúgó ja az ön haszon keresés sokakat bal utakra vezethet, úgy hiszi, a’ Törvényhozásnak a’ büntetések kiszabásában fő figyelemmel kell lenni az eránt, bogy a’mennyiben lehetséges, a’büntetésbűi magára a’büntetőre haszon ne hárornoljék, ’s ezen szempontból a’ nemtelen jobbágynak a’ resten, vagy rosszúl végbe vitt munkáért dupla munkával leendő megfenyittetéséhez nem járulhat; — a’ mi pedig azon már több ízben említett fő ellenvetést illeti, hogy a1 tömlöczben töltött napok a’ Statusra nézve mind el vannak vesztve, — ez ■ugyan nyomósnak látszik, de még is egészen meg nem áll, mert ha nem munka napon, vagy pedig a’ dologra alkalmatlan napon zárattatik el a’ jobbágy, a’ Status semmit sem vesztett, valamint a’ jobbágy sem, sőtt ha munkára alkal- Jegyzó-Köni/v X-ik Darab. 11
