1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

313. országos ülés

418

3í3-dik ÜLÉS. o. junius.

Bars Vármegyének 2ik Követe elóbbeni voksa magyarázása végett megjegyzi, hogy sok tárgyak különbőzé tekintetek alá esvén, külömbféle munkálatokban előfordulhatnak — illyeímek nézi a’jelen tárgyat, a’ mellyről nem tagadja ugyan, hogy az a’kereskedési tulajdonokra nézve a’ kereskedési munkálatba, és nem az úrbéribe tartozó, következéskép ha az itt az úrbériben egészen pertractaltatnék, per excerpta niunkálódnánk, és így a* Fő Rendekkel egyetért, hogy e’ részben ezen tárgy* a’ kereskedésire halasztassék, de a’bolt nyitási jus összeköttetésben van a földes tiri jusokkal, ’s ez az Urbérnek tárgya, ’s abban, hogy ennek felvétele innen elhalasztassék, már a’ Fő Rendekkel egyet nem ért, mert úrbéri tekintetben most kívánja a’ dolgot elhatároztatni, újra nyilatkoztatván, hogy a’ kerületi szerkeztetést pártolja.

Baranya Vármegyének első Követe: utasításánál fogva a’ fenforgó tárgyat a’ kereskedési tárgyhoz halasztja. Egyéberánt minthogy a’ bolt nyitási jus földes úri jus, és azon szokás Megyéjében is divatozott, hogy a’ földes úrilak kirekesztő jusához tartozott a’ taksák meghatározása, e’ részben sem fogadja el a’ kerületi szerkeztetést, hanem az Elnök által előadott okoknál fogva a’Királyi Választ pártolja;

Buda városának 2-ik Követe előadja: hogy ezen bolt nyitási jus soha törvényben nem alapult, és hogy a’ nemzeti kereskedés valahai felállításának első zsengéje a’bolt nyitási jusnak a’jobbágyoknak való megadása, annak megítélését: van e’ á boltot nyitni akarónak pénze, esze? ide valónak lenni nem tartja, mert az ezen tulajdonokkal nem biró kárt tesz, és megbüntettetik, de ez nem a’ Törvényhozás tárgya, annál fogva pártolja a’ kerületi szerkeztetést, sőt még azon felül Zala Vármegyének indítványát is.

Torna Vármegyének első Követe: Gömör Vármegye Követének azon ellenvetésére, hogy a’ RR. azon végzés által az adózó népet rosszabb karba helyheztetik, azon külömbséget hozza fel, mi szerint az adófizető egyik vagy másik tagja ezen taksák áltál talán valamivel fog terheltetni, ahoz képest* hogy az egész nyerjen. Tagadni nem lehet, hogy ha ezentúl jüsa lesz a’ földes uraknak a boltoktól taksát venni, lesznek talán olly helyek, hol taksát fognak adni ollyanok, kik eddig nem fizettek, és itt egy némelly személyekre nézve talán következhet némű némü terheltetés, de ezen egyeseknek terheltetése koránt sem jöhet tekintetbe azzal, mi szerint eddig ezen taksáknál igen sokan sokkai többet fizettek, és kellett volna nékiek még jövendőre is fizetni, és még azon felyül véghetetleii akadályokkal küszködni arra, hogy boltot nyithassanak, következéskép azt tartja, hogy ezen taksáknak jövendőre való elhatározása által is az adófizetőknek tömege sokat fog nyerni. Egyébiránt nagyon különösen hangzik a’ Szólló előtt, azon résztől hallani ezen ellenvetést, kinek tendentiája még tovább megyen, 's ezen taksákkal meg nem elégedve, azokat nagyobbra kívánja tenni, ’s részéről nyilatkoztatja, hogy mind azok, kik ezt földes úri jusnak nem állították, reá állanak arra, hogy légyen szabad minden taksa nélkül boltot nyitni, ’s azért Gömör Vármegyének ellenvetését el nem fogadja.

Mi magát a’ tárgyat illeti, hogy a kereskedésre kell, ’s lehet e’ valami korlátolás, azon meggyőződését nyilatkoztatja, mi szerint olly dolgokra nézve, mellyek az emberi tökélletesedésből fejlődnek ki, azt hiszi, hogy minden olly intézetitek, mellynék czélja az emberi tökélletesedés, és kifejlődés, más jobb és tökélletesebb dajkája soha sem lehet, mint a’ törvényes szabadság, ez az, melly azt egyedül az emberi tükélle-1