1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
313. országos ülés
sí3-dik Cl LS. 6. Juni tu. 417 és vagyonosság ítéltessék meg valamclly ahoz érték által, és csak ezeknek ítélete következésében engedtessék meg a’ bolt nyitás, legalább systemába hozva látná a' Széllé a’ tárgyat, — de még azt sem teszik, mert arról ók nem szóllanak, hogy meghatároztassék, hogy a’ földes úr micsoda zsidót fogadhasson boltjába ’s nem bánják, ha annak se hitele, se értéke, se tudománya nem lesz is, csak azarendát fizesse. Ekkor az első Kész 9-ik titulusa szerint az illy kereskedők nem lesznek a’ Statusnak veszedelmesek, de a szegény paraszt már a’ Statusnak veszedelmes lehet, mert az ollyanlehet, ki a’ kereskedéshez nem ért, kinek sem hitele, se pénze nincsen. Egyéberánt a' Szélló azt hiszi, hogy olly embernek, ki a’ kereskedéshez nem ért, és kinek se hitele se pénze nincsen, nem szükséges Törvény által megtiltani a’ kereskedést, mert az úgysem fog kereskedni. Mi a’ taksát illeti, nem az első eset, hogy bizonyos taksák alá szorítjuk a’ földes úri just, ’s nem látja a’ Szólló Fejér Vármegye Követe által érintett incorisequentiát, mert nem azt mondja ezen szerkeztetés, hogy a boltbéli jus nem földes úri jus, haliem csak azt, hogy az olly jus, melly sem a’ törvényben nem alapul, mert törvényünk reá nincsen, sem általjános gyakorlatban nem volt, mert Ungh Trencsén, és több Vármegyék jelentették, hogy Megyéjekben ezen boltbeli jus, nem volt kizáró jusa a’ földes urnák, ez res facti, így nem mondunk mást, mint, mi úgy van t. i. hogy ezen jus sem törvényben, sem általjános szokásban nem alapult, e’ szerint azt mondjuk, hogy a hol eddig ususban volt, fizettessék a taksa, annál fogva a’ kerületi szerkeztetés mellett nyilatkozik a’ Szólló. Egyéberánt ismétli a' kerületi Ülésben tett indítványát, mi szerint a’ büntetési törvényhozás philosophiajával megegyezőnek nem látja, hogy ki egyszer vétett, ha magát megjavítja is, minden kereset módjától megfosztva légyen, mellyet, ha pártolást nem nyerne, a’ Jegyző könyvbe feljegyeztetni kíván. Gömör Vármegyének első Követe: criminalis tekintetből vévén fel a’ kerületi szerkeztetésnek azon részét, mi szerint ha a' bolt nyithatás helybeli lakossággal nem biró idegennek adatnék bérbe, a’ ki nagy, vagy a’ Községre nézve veszedelmes kicsapongásokban vétkesnek találtatnék, — a’ földes urnák jusa van az illy idegent a’ boltnak bérbe vevésétól eltiltani; — azt jegyzi meg: hogy ezen intézkedést czéleránytalannak látja; mert az illy vétkesnek talált idegen lehetetlen, hogy büntetést ne szenvedjen, vagy áristomban ne legyen, — de ha büntetését kiállotta, azt néki többé bé tudni nem lehet, ’s így a’ földes úr ezen eltiltásával semmire sem megv, — egyéberánt ha már ezen eltiltás az idegenre nézve megáliapítatik, — nem látja okát, miért légyen kéntelen a’ földes úr a’ helybeli lakost, ha szinte vétkes tulajdonokkal bir, elfogadni, mivel ez éppen olly veszedelmes lesz a Közönségnek, mind az idegen, annál fogva a’ földes urnák eltiltási jusát, a’ vétkes tulajdonokkal biró helybéli lakosokra is kiterjeszteni kívánja. — Megjegyzi továbbá a Szólló Fehér Vármegyének Követével egyet értöleg, — hogy a’ KK. és RR. gyakran kijelentették a’ jelen Ország Gyűlésen azon szándékjokat, mi szerint a' jobbágy sorsát roszítani semmiben sem akarják, — most azonban azt állítják Izenetjökben, hogv a’ bolt nyitás ez ideig törvény által nem volt a földes úri jusok közé számitv a, ezt a’ Szólló el nem isméri, — de ha csak ugyan áll ez, de most még is földes úri jusnak mondatik, az által a’ jobbágynak sorsa kétség kívül rosszíttatik, ’s így a’ Törvénvhozás a’ fentebb említett általjános elvvel tettleges ellenkezesben lévén, az Ország Gyűlésre némű homály boiítatik. Jegyző-Könyv X-dik Dartb.
