1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
312. országos ülés
406 312. l LES. 30. Május. vetei elfogadták az Elölülő első javallatját. Buda városa Követe még azt a' javallatot tévén, hogy ha az Előlülő által tett módosítás el nem fogadtatna azon tekintetből’, hogy a’ két Tábla között a’ káros nteghasonlás elmellőztessen, ’s a’ nemzet köz akaratú* öröm kivánati a’ Királyi szék eleibe jussanak, azt javallottá, hogy a* nemzet örvendező kivánatit különös követség mutassa bé O Felségének. Verőcze Vármegye’ 2-ik Követe ellenben az Ország függetlensége tekintetéből, egészen elfogadta Trencsén Vármegye Követe okoskodását, és a’ kerületi javallatra voksolt. Krassó Vármegye’ 2-ik Követe előterjeszté, ha ezen Felírásnak czélját tekinti, mellyben a’ hív Magyar nemzet koronás Fejedelmének e’ mai napon lévő dicső neve napjára forró kivánatjait és érzéseit kijelenteni óhajtja, a’ maga rendjén lenni nem látja, hogy ezen cortesian való czimzet vetélkedése végett annak felküldése akadályoztasson, annál is inkább, mivel ezeknek határozásait, és megeggyezését várni kelletik, kiki által látni fogja, a’ kinek a’ magyar Törvényhozásról ösmeretsége vagyon, és annak nyomát követni akarja, minthogy csak a’ két Táblának megeggyezéséből válhatnak, és küldethetnek O Felségéhez a’ Felírások, mennyire légyen azonba kívánatos, és tanácsos, mennyire nem, tettleg a’ másik Táblának hozzájárulta nélkül valamelly eddig divatozó változást tenni, azt a’Karok és Rendek bölcs Ítéletekre bízza, ő azonban ezen vélekedésben soha sem lészen , még a1 tanácskozásoknak a’ lesz a’ rendje, mivel ő a’mint ezen, úgy szinte a’ másik Táblának jussát tiszteli, és épségben fentartani kívánja, mivel csak akkor létezhet az igazi boldogság, és jól lét, ha minden rendű lakosoknak törvényes jusai a’ magok épségükben megtartatnak. — Azon némelly Követek által tett állításaikra, hogy az Országnak függetlensége veszedelmeztetve vagyon, részéről azt feleli, hogy magyar Országnak sorsa igen szánakozásra méltó volna, ha csak egyedül az illy cortesián lévő külső ezimzetekben lelné függetlenségének garantiáját: nem ebben keresi a’ Szólló, mintsem Fejedelmének religiositásában és adott szent szavában, mellynél fogva a’Törvényeknek megtartását, és abban gyökerező függetlenségét letett esküvése által biztosítja a nemzetnek, melly mondottakat illő figyelembe vévén mind addig, míg ezen kérdés a’ tractatusnak útján a’ két Tábla által eldöntve nem lészen az Elnöki javallatot elfogadja. — Honth Vármegye’ 1-ső Követe azon eddig hallott indító okok, hogy t. i. a’ kérdés alatti Felírás név napi örvendezést tárgyazza, hogy ez már a’ harmadik Felírás a’most uralkodó Fejedelemhez, a’ mellynek borítékján 1-ső Ferdinand névvel irattatott, semmire se határozza, mert mind ezek elegendő indító okul nem szolgálhatnak az 5-ik nevezettől való elállásra, ha az 5-ik Ferdinand kihagyása által veszedelmeztelne az Ország függése; a’ Szólló Követet az Előlülő előadásának elfogadására (a’ mellyre szavaz is) azon meggyőződés vezérli, hogy a’Felírás borítékjára minden szám nélkül Írandó Ferdinand nevezet, sőtt még az első Ferdinand nevezete sem húzná leg kisebbé is Országunk függését maga után. — Ha az Ország Rendéinek kívánsága azt venné czélba, hogy dicsőségesen uralkodó Fejedelmünk, a’ mennyiszer valamelly külső hatalmassággal valamellv kötésre lép , ne csak mint Austriai Császár, de mint Magyar Király is tegye az erősítést, és aláírást, és ha ezt lehetne tenni, már ebből nem csak az Ország függetlenségének kinyilványosítására, de még arra nézve is, nagy hasznot látna háromlani, hogy külső nemzetek megtanulhatnák, a’ mit eddig nem igen látszatnak
