1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
311. országos ülés
3tl-ilik ÜLÉS. 27. Majus. •W é tartó földes űr kéz alatt egy személyt fizetéssel ellátni, a’ ki az Uriszéken mint Jegy« ző fog megjelenni, — hová fog ez vezetni, ’s minő biztosítást nyújt, — igen könnyen ellátható — de különben is egy oily Jegyző, légyen az akár uradalmi Ügyész, akár más, minő béfolyással lehet olly bíróságba, a’ hol szavazatja nincs, és az Ítélet szerkeztetése is egyedül a bíróság helyben hagyásától függ, a’ melly bíróságnak ítélete birtokon belől felyebbvihető lévén, még két más bíróság’ megvizsgálásától függ. — Mind ezen nézeteknél fogva, mivel ezen új törvény javallatot az élőbbemnél a’ földes urakra nézve sokkal terhesebbnek, az úri béfolyás akadályoztatására pedig éppen czéleránytalannak találja, részéről továbbá is az adózók’ pereiknek biztosabb, és rendesebb folytatása tekintetéből oda szavaz: hogy az uradalmi Ügyész az Uriszékeken Jegyző szavazat nélkül lehessen. ■— Baranya Vármegye 1-ső Követe utasítása szerint azt kívánta: hogy az uradalmi Ügyész légyen az Uriszéknek Jegyzője, — nem is látta, hogy ez által a’ földes úr valamelly befolyást gyakorolhatna; mivel azon kívül: hogy a’ tanmai lások’ meghitelesítését a törvényes bizonyság viszi véghez, és az írja alá, az ítéletet a’ Jegyzőnek úgy kell tenni, a’ mint a’ bírák megegyeznek, — így attól: hogy az uradalmi Ügyész valamelly álnokságot követhetne el, félni annál kevesebbé lehet, minthogy annakutánna minden esetben még az indító okokat is nyilván ki kelletik tenni az Ítéletekben. Beregit Vármegye 1-ső Követe: Ha a’ perlekedő jobbágyoknak, az Uriszéken jelen lévő 3Iagistratualis Fiscalis, ’s a’ mellett, ha kívánja, tulajdon Prókátora is, a’ Szolgabiró, Esküdt elegendő biztosítást nem adnak — nem látja micsoda nagyobb garantiát nyújthatna az: hogy a földes úr Fiskálisa helyett más Jegyzőt kinevezzen: mert igazságtalanság elkövetése nem a' hivatal természetéből, hanem a’ személyes tulajdonság hibájiból származik. — Azért találtattak eddig is, és mostan is találtatnak számos földes urak, kik azt magok sem kívánják; de találtatnak Fiskálisok is, kik azt nem is tennék. — Ha tehát az igazságnak részrehajlás nélkül való kiszolgáltatása egyenesen az individualitástól függ, mi oltalmat fog adni az idegen Jegyző? kinek belsejébe szinte be nem láthatunk. — Bérért vállalt foglalatossága által szinte úgy a földes úr lekötelezettje lészen - mi fogja ezt tartóztatni, ha rossz lelkiesmérete van, hogy a’jobbágynak kárt ne tegyen, — valóban nagyon a’ maga helyén áll itten, a mit Horácz mond: „quid leges sine moribus vanae projiciunt?“ különben is semmi sanctio nem lévén a' hibásra téve. — 0 ugyan részéről azt sem esmérheti el: hogy az Úriszéki Jegyzőnek csak alkalmatossága is lehetne rosszat tehetni; mihelyest a bíróság kötelességét pontosan tellyesíti, ’s mindenekre szemesen felvigyáz, — ha pedig csak ugyan olly sok rosszat tehet, a’ mint mondják, egy rossz lelkű Jegyző, akkor megvallja: felette csudálkozik a’ KK. és Kendek’ előbbeni határozásokon, melly szerint ezen veszedelmes foglalatosságot még a’ bírói hatósággal is öszvekötötték, szavazatot adván annak előbbeni szerkeztetésökben: mert az ottan választott Jegyzők is csak emberek maradtak volna. — Mivel tehát ezeknél fogva, a’ jelen rendelkezésben nem annyira az igazság pontosabb kiszolgáltatását, mint a’ földes uraknak minden ok, és szükség nélkül való újabb terheltetésöket találja — Küldői részéről kijelenti: hogy az uraságok Fiskálisai az Uriszéken Jegyzők lehessenek. — Sáros Vármegye 2-dik Követe: a’ kerületi szerkeztetést a földes urnák terhére lenni látván, osztja Fejér Vármegye’ Követének véleményét, 's azt kíván- Jegyző Könyv. X-dik Darab. 95
