1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
311. országos ülés
/ 378 311-dik ÜL ES. 27. Május. ja: hogy a" földes úr az Uriszék .Jegyzőjét ne csak maga választhassa, hanem tulajdon Ügyészét is a’jegyzőségre alkalmaztathassa, annyival is inkább, mivel reményleni nem lehet, hogy a' földes urnák egy idegenben olly bizodalma lehessen, minta' tulajdon -Ügyészében, ki az ő dolgában jártas. — Gömöl’ Vármegye J-ső Követe, midőn az Uriszékek Elölülőjéről folvtak a’ tanácskozások, azt kívánta, hogy az Uriszék Elölülője maga a’ földes úr legyen: mert meg volt győződve, hogy a' földes úr a' publica opiniot maga eránt fentartani kívánván, tulajdon ügyében semmit el nem követ, a’ mi reája homályt vethetne; ugyan e' tekintetből kívánja itt is elhatároztatni: hogy az Uriszék Jegyzőjévé az uradalmi Ügyész rendeltessen; mert ha a" földes úr idegen Jegyzőt fog rendelni, az a' földes úr becsületére annyit íigyelmezni nem fog mint annak Ügyésze, a ki felelet terhe alatt szolgál; ha azonban ezen kívánsága el nem fogadtatna, legalább azt óhajtja: hogy ne kellessen más Jegyzőt választani a’ földes urnák, mint egyet az Uriszék tagjai közül. — Szeréin Vármegye 1-ső Követe azt véli: hogy a kerületi szerkeztetés mellett lehetetlen elkerülni, hogy az uradalmi Ügyvéd akármelly mód, ’s ürügy alatt az Ítélet hozásába, vagy annak feltételébe magának befolyást ne szerezzen, és így a’ törvény kijátszására alkalom ne nyújtassék — mivel pedig ez a’ törvény méltóságával meg nem fér, inkább nyilván kívánta megengedtetni: hogy az urbarialis Úriszéken az uradalmi Ügyvéd Jegyző lehessen. — A’ j§-us egyéb tartalmára nézve abba sem egyezhet meg: hogy az urbarialis Uriszéknél öt bírónál több jelen ne lehessen: mert könnyen megtörténhetik, hogy a bírák közül egyik, vagy másik akár betegség által, akár másképen akadályoztatván, addig, míg annak helyettese akad, az Uriszék foglalatosságait félbe szakasztani kénteleníttetne; —■ elegendőnek tartotta volna, csak annyit mondani: hogy az Ítélet hozásra öt személy szükséges. -Heves Vármegye 1-ső Követe: Akár az uradalmi Ügyész, akár más, de a' földes úr által nevezendő személy alkalmaztatni fog az Úriszéki bíróságnál való toll vitelére, — abban sem nagy különbséget, sem elegendő biztosságot nem talál, és vélekedése szerint a feleket csak az biztosíthatja, ha mind azok, mellvek Írásba tétetnek, a' tellyes számú itélőszék előtt felolvastatván, ott megrostáltalak, és meghitelesittetnek. — Ezen szempontból kimerne, minthogy meg vagyon győződve, hogy a’jegyzői hivatalt az Uriszekeknél is nem csak alkalmatos, de egyszersmind ollyan személyre is kelletik bízni, a’ ki azt állandóan viselheti, — részéről megegyez abban: hogy az uradalmi Ügyészek Jegyzőknek alkalmaztathassanak; de egyszer smind kívánná a’ törvénybe világosan említeni: hogy addig az Uriszék tagjai közül senki el ne távozhasson, meddig a jegyző könyv fel nem olvastatik, ’s illegnem hitelesíttetik. — Thurócz Vármegye i-ső Követe által nem láthatta: hogy a’ földes urnák az Uriszékekbe, miért ne legyen annyi befolyása, hogy a’tulajdon Ügyészét Jegyzővé tehesse; mivel ha a' bírák olly jó lelküek lesznek, hogy másokat megvesztegetni nem engedik, az ítélet hozásra nézve a’ földes urnák befolyása vagy csak azért sem lészen, mivel a' Jegyző szavazattal nem bírván, csak azt írja fel, a’ mit a’ bíróság jóvá hagy; •—• ugyan azért ő is magáévá tévén Fejér Vármegye Követének okoskodását, azt kívánta: hogy az Uriszék tolla az uradalmi Ügyesre biztatasson.—
