1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
310. országos ülés
372 A' szerződésekről. gos javallatnak azon foglalatja , hogy a’ jobbágy a boltot akár kinek is subarendálhassa, hagyatasson ki tökélletesen czélerányosnak találja, nem csak azért, hogy az akár kinek lehető subarendatio által a’ földes urnák az incolatus adásbeli jusa, a’ mi már az 1-ső Törvény Czikkelyben is megesmei tetett egészlen elmellőztetik , és a’ jobbágyra ruháztatik, ’s ezen felül annak is valyon a’ befogadandó kereskedőre nézve a kereskedés ágában köz tekintetek nem forognak e’ fenn, megítélése egyedül a’ jobbágyra bízatva lenni lálszatik, még a’ felterjesztett szerkeztetés, ha a’subarendatio ki nem hagyatik, vagya’ szerkeztetés máskép nem módosítatik, magában ellent mondást is foglal , mert noha a’ bevezetésben az mondatik „hogy azonba a’ haszonbér önkényes megvételéből a’ nemzeti szorgalomra és kereskedésre kár ne következzék ’s a’ t.“ ezen tekintetből a’ bolti jus meghatározott taksákkal korlátoltatik, még is utánna mindjárt az mondódik, hogy a’ jobbágy ezen haszonvételt haszonbérbe is akár kinek kiadhatja, ha tehát áll ez, hogy a’ boltoknak korlátlan kiadása, ha azt a’ földes ür gyakorolja, a’ kereskedésre nézve káros, bizonyosan álni kell annak is, hogy ez a’ kereskedésre nézve ugyan akkor is, ha azt a’ jobbágy korlátlan gyakorolja, kár is leend — ezen tekintetekből tehát czélerányosnak látja a’ Szólló, vagy csak az ellentmondás kikerülése végett is a’ szerkeztetésből a’ boltnak a’ jobbágy által, akár kinek is leendő korlátlan kiadhatása, kihagyattasson. Thuróez Vármegye’ 1-ső Követe: Noha részéről a’bolt eránti kérdést mindjárt elejétől fogva ellenzetté légyen, ezen vélekedésétől azonba elüttetvén, jelenleg inkább óhajtaná, hogy a’jobbágy szabadon tetszése szerint, de még is taksa mellett nyithasson boltot — sokakat hallott e’ tárgyban már felhozatni, mellyeknek ismétlésébe ’s újjabbi feszegetésébe nem kiván azon fogvást is ereszkedni, minthogy a’ boltheli just, földes úri jusnak lenni maga a’ Kormány is elösmerte — ’s ugyan azért a’ kerületi szerkeztetés első részére elfogadja a’ kegyelmes Királyi Választ — a taksák eránt pedig kivánná, hogy a’ hely környülállásaihoz képest a’ Vármegye határozza el. Az Előlülő: minthogy szóllani senki sem kívánna, ha azok, kik nem szóllottak mindnyájan a’ kerületi szerkeztetésre voksolnak — akkoron a’ többség a’ mellett áll. Olvastatott folytatólag ugyan azon Czikkely végezete, melly a’„Proprietarius“ possessor szóval leendő felcserélését tárgyazza. — Mire Az Elülülő megjegyzi, hogy ezen possessor szó e’tárgy érdemét úgy sem érdekelné, de különben is ha a’ bolt nyitási jus földes úri jusnak elösmértetik — annak a’ jobbágyság részéről a’ „possessor“ és azért a’ proprietarius szót azzal felcseréltetni kívánta. Mit a’ Rendek is elfogadtak. Olvastatott tovább a’ 8-ik szakasz kezdetére tett módosítás, melly a‘ Királyi Válasz értelmébe lévén, ebbe semmi ellenvetés nem tétetett. Ügy Az úrbéri 4-ik Törvény Czikkely 5-ik §-a 2-ra sem. Midőn pedig a’ 5-ik Törvény Czikkely eránti szerkeztetés, melly szinte a’ Királyi Válasz értelmébe tétetett, felolvastatott volna: Szabolcs Vármegye’ l-só Követe azt tartja, hogy ezen szakaszba nem érthetni egyebet az ideiglen tartó kötéseknél, mert az örökős contractusoknak állani kell, ha tehát állítása szerént itta’ redactioba a’ kegyelmes Királyi ^ álasz 310. ÜLÉS. 20. Május.
