1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
310. országos ülés
373 értelme szerint változtatásnak kell bejönni, ügy azt hiszi, hogy mind a’ földes úri igazak, ’s e’ szerint a’ tulajdon megsértetik, mind a’jobbágy sorsán nem segítünk— hány példa van, hogy a’jobbágyság örömest megyen által az urbariale tractamentumra, mind a’ mellett, bogy eddig is a’ contractusoknak nemigen lehetett terhesebbnek lenni, mint azt az Urbárium tartotta, és viszont hány urbariale tractamentomról ment contractusra által a’ jobbágyság? valóban ott, hol az Urbárium bé nem hozódot realiter, bogy ott ne lehessen Urbáriumot behozni, maradni kell a’ contracluale tractamentomnak, a’ Szólló ezt az igazsággal megegyeztetni nem tudja, annyival is inkább, mert a’ tapasztalás bizonyítja, hogy a’ contractualisták ritkán tellyesítik örömest addig pontosan köteleségeiket, míg csak az ellenkező bánás módja őket meg nem tanítja. A’ Szólló tehát a’ régi szerkeztetekre szavaz. Szatbmár Vármegye’ 1-ső Követe; Ambáraz5-ik Törvény Czikkely 2-ik szakaszra, melly a’jobbágy telkeknek az adózók által lehető örökös megváltásáról szóllott, már réggebbena’ kegyelmes Királyi Válasz szerint, mellyhez Megyéje is e’részbe csatolta magát, elhatároztatott, mindazonáltal, a’mennyiben Küldőinek az iránti határozása mind eddig kinyilatkoztatva nem lenne, ’s ő nekie azt utasításához képpest előterjeszteni kötelessége, ’s maga igazolhatása hozna magával, azt e’ szerint felolvasván: ..Nemes Szatbmár Vármegye az úrbéri 5-ik Törvény Czikkelyre nézve, az adózók minden úrbéri illetőségeinek, akár melly szin és ürügy alatt történhető örök megváltása, mind addig még az Ország alapos Törvényeibe gyökeredzett örökösödés (aviticitas) állani fog; az Ország sarkalatos Törvényeibe ütközvén; a’ jobbágyokkal kötendő minden örökös úrbéri illetőségek feletti örök felszabadító szerződéseknek annyival inkább ellentmond, és a’ kegyelmes Királyi Válaszhoz ragaszkodik — mivel ezen Megye részéről a’ jószág birhatás az adózóknak megadatván, az adózóknak a’ nemesek felett terjedtebb jogot nem tulajdoníthat“ — kéri Megyéje meghagyása szerint az Ország Jegyző könyvébe szpról szóra beiktatatni. Gömör Vármegye’ 1-ső Követe: Nem fogadhatja cl a’ Királyi Választ azon fogva is, mert az ideigleni szerződések csak bizonyos időre köttetvén ügy véli, hogy a’ meghatározott idő eltöltével azon helységekbe az úrbéri rendszernek kelletik felállani, ellenkező esetben az ideigleni szerződések egy osztályba helyheztetnének az örökös szerződésekkel, minthogy pedig ezek természetekben különböznek egymástól, a’Királyi Válasz azonba semmi különbséget köztök tenni nem kíván, e’ részben a’ Királyi Választ el nem fogadhatja, Melly előterjesztetést Liptó Vármegye’ 2-ik Követe is pártolta. Trencse'n Vármegye’2-ik Követe: Gömör Vármegye Követe által előhozott okoknál fogva szinte kívánja, hogy ezen rendelkezés csak olly kötésekre tér. jedjen, mellyek örökös ’s nem ideigleni kötések, mert azért, hogy a’ földes ür bé nem hozta az Urbáriumot, és ideig óráig tartó kötésekre lépett jobbágyival, nem következik, hogy azon kötéseknek örökké allani kelletik, cs az Urbáriumot behozni többé ne lehessen.— De az magára a’parasztra is terhes volna némelly esetekben, mert a Szólló tud helységeket, a’ hol az Urbárium soha bénemhozódott, és a’jobbágy egy hétben régi szokás és egyezés mellett 4 napot is dolgozik az urának, hát ennek már örökké így kellene maradni? a’ Királyi Kesolulio által javait hozzá adást tehát el nem fogadhatja. Mellyel Jegyző-Könyv X-dik Darab. AJ 310. If LÉS. 26. Május. SzathmárVármegye az örökös megváltás tárgyában előbbi Követe kijelentett voksát vissza vonja.
