1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
310. országos ülés
371 keztetés is, a’ bolt nyitási just földes úri jusnak tartják. A’ taksáltatásba meg nem eggyez — az egészre a’ Királyi Válaszra nyilatkozik. Pest Vármegye’ 1-só Követe nem egyez meg abba, hogy a’ bolt nyitási jus világos Törvény által kijelelt földes úri jus volt légyen, hanem azt tartja» hogy annak csak az országos Küldöttség munkálata , és a’ jelen Ország Gyűlés emeli. Mi a’ tanácskozás alatti kérdést illeti, e részben azt kívánná, hogy a’ földes urnák megeggyezésével mindenkinek szabad légyen boltot nyitni — a’ taksákra nézve pedig kívánja, hogy azokat a’ különböző vidék , ’s helybeli környűlállásokhoz képest minden helyre nézve a’ Vármegyék határozzák meg. Abaűj Vármegye’ l-ső Követe a’ boltbeli just földes úri jusnak tartja. A’ 179O: 61. Törvény Czikkelynek nem az volt az értelme, hogy a’ földes úr fosztasson meg jussától, hanem az, a’ kinek nincs jusa, annak adasson — egyéb, aránt a’ Szólló is az Elölülőnek nézeteit osztván, úgy tartja, hogy a’ korlátlan bolt nyitás sem a’ kereskedésnek séma’ jobbágyok sorsának nem kedvez — mert valamint hol sok a’ korcsma, ott többnyire szegény a’ nép és korcsmárosok is, úgy hol sok a’ kereskedő, ott szinte szegény a’ nép és a’ kereskedők is, ezeknél fogva a’ kerületi Válaszra szavaz. Posega Vármegye’ l-ső Követe: A’ boltbeli jusnak gyakorlata sőtt maga a’ jus eránti kérdés — noha mind a’ kettő az utolsó Királyi Válasz által a’ többi földes úri jusokhoz számoltatott, még is többször és most ismét előhozatott — de még eddig sem határoztatok meg; azt látja tehát a’ Szólló, hogy ézen kérdést az úrbéri munkálatba meghatározni nem is lehetne, hanem annak eldöntését a’ kereskedési munkálatra, a’ hol a’ maga helyén van — halasztani kelletik. Szerém Vármegye’ l-ső Követe e’tárgyban más alkalommal kifejtett nézeteit. ismételni nem akarja — a’ taksákra nézve is részéről kívánta volna a’szabad eggyezést — de minthogy attól is elütetett, a Királyi Választ elfogadja. Arad Vármegye’ 2-ik Követe a’ Királyi Válasz azon részét, melly azt kívánja, hogy a boltot csak a’ földes úr hire ’s megeggyezésével lehessen kinyitni — elfogadja úgy, hogy a’ taksák e’ helyen állapítassanak meg — ha kívánságát ekke'p el nem érhetné, inkább mindenre a’ kerületi szerkeztetést fogadja el. Ellenben Szepes Vármegye’ t-SŐ Követe a’ Királyi Válasz mellett nyilatkozik. Vass Vármegye’ l-ső Követének Küldői valamint az l-ső kegyelmes Királyi Válasz alkalmatosságával azt kívánták, hogy a kereskedés előmozdítása, és monopóliumok kizárása tekintetéből a’földes úr jobbágyainak a’bolt nyithatást minden megszorítás nélkül az illető Vármegye által a’ helybeli környűlményeikhez mérsékelve meghatározandó bér fizetés mellett megengedni tartozzon — úgy ezen mostani Királyi Válaszra nézve is ezt kívánják, ’s ha felvétetnek azon valójában különböző környűlmények, mellyek hazánkba a’ helységek fekvésére, a’nagyobb és kissebb keresés úgy árulhatás módjára nézve fenforognak, csak ugyan tagadhatatlanul legigazságosabbnak is megesmerni kell azt, hogy a boltbeli taksák meghatározásában a’ különböző helybeli körülmények méltó tekintet nélkül ne hagyatassanak , kéri a’Szólló tehát a’ Rendeket, hogy a’taksák elhatározására nézve Küldőinek ezen kívánságát elfogadni méltóztassanak. A’ mi pedig a’ Királyi Válasznak azon részét illeti, hogy a’felterjesztett orszá* 93* 310. ÜLÉS. 20. Május.
