1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

310. országos ülés

370

310. ŰLÉl

S\ 26. Május.

vásárokban csak a’ helytől, mellyen az adók és vevők állanak, nem pedig a’ portékák árától vétetik meg bizonyos elhatározott, és a’Törvényhatóságok által mérsékelt fizetés; a’ házalló kereskedés pedig, úgymint eddig jövendőre isszahadon fog űzetetni; mi módon lehessen tehát az állandó helyhez kötött kereskedőket, ’s mester embereket privátusok taksája alá vetni, a’ Szólló meg nem foghatja , holott egy országos vásárban egy szerencsés házallásban többet nyert a kereskedő gyakran, mint otthon egész esztendőt által — a’ midőn tehát a’ boltbeli jusnak nevezete alatt gyakorlani kezdet vissza élést az Ország régi rendszere , ’s szabadsága ellen a’ Törvénybe emeltetni látja — a’ Szólló a’ következésektől irtózván, könnyeit csak alig tartóztathatja.

i

Soprony városa Követe: Nagy igazságot mondott Trencsén Vármegye mikor elösmerte, hogy a’ városok eleitől fogva a’ bolti just ellenzették. Az valóban úgy van, de ok nélkül vádolja őket inconsequentiával, mert a’ városok a’ I mint minden kinyilatkoztatásokból kisül, most is ellenzik, sőtt ha tőlök magoktól függene egészen kiküszöböltetnék ezen just, melly semmi Törvénybe nem alapúi, a’ kereskedésnek szabadságát gátolja, és csak itt amott gyakorlásból becsúszott az Országba. De mikor a’ Rendek azt nagy majoritással elfogadták, kéntelenek voltak azt eltűrni, és a’kiszabott taksákra állani, mint kisebb és kevesebb roszra; mintha a’ boltok kibérlése mostani módja, árverés t. i. vagy önkényes taksálás még nagyobb veszedelemmel fenmaradna. Hogy pedig a’ Szólló a'redactionalis szó „cuicunque“ ellen mindék kikelt, hogy a’bolt nyitást csak a’ szükséges tulajdonokkal bíró személyekre terjeszteni akarta, és hogy tehát semmi inconsequentiába nem esett, erre nézve bátran a’Rendek köz tudomására, és a’napló könyve világos tartalmára hivatkozik.

Pest városa t-ső Követe: Azon ellenvetésekre és szemrehányásokra, mellyek itt Királyi városokra nézve a’ kereskedésben, és a’ mesterségek üzésében fenálló nérnelly megszorítások tekintetéből tétettek, elég legyen ez úttal azt felelni, hogy ezeknek gyökerét nem a’városi Tanács vagy a’polgárság önkényében, hanem inkább az Ország rendszerébe mélyen beszövetkezett kiváltságok privilégiumok természetében kell keresni; ezeket köteles a’városi tanács akár miilyen szabad vélekedésü legyen az iparkodás üzhetése eránt tiszteletben tartani, miből az következik, hogy csak akkor, ha majd talán egyszer ezen privilégiumok eltörültetnek , és még is valamelly városban az ipar akadályoztatni fogna, az illyen szemrehányásokat megérdemelvén, helyes panaszra alkalmatosságot szolgáltatna. — Meglehet ugyan, hogy ha a’ Királyi városokon kívül a’ kereskedés olly bilincsekbe veretetnék, a’ miilyennek a’boltbeli jus felhozása által néki készítetnek, az ezekben szabadon divatozó kereskedés még inkább emeltettnék ’s gyarapítatnék, de ezen tekintet a’ Szóllót nem csak nem vezérelte, hanem ő inkább mindenkor, ’s mai napon is a’ bolti jus tellyes eltörlésére szavazott. — Végtére Fehér Vármegyei Követ által előhozatakra nyilván kimondja, hogy a’példát nem egyéb, hanem csak azon okból hozta fel, mivel „exempla movent“; maga is úgy veszi a’ dolgot, mint csupa visszaélést, sőtt azt is tudománya szerint adhatja elő, hogy a’ Vármegye Közönsége előtt a’tiszti fő ügyész erősen kikelt ellene, és hogy így a' baj bizonyosan orvosoltatni fog.

Sáros Vármegye’ 2-ik Követének Küldői: szinte mint a’ jelen kerületi szer-