1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
310. országos ülés
310. ÜLÉS. 26. Május. 360 tel tárgya — hiszen ez csak ugyan elsőnézet után sem tartozhatik az úrbéri rendelkezéshez? mert hiszen a’ privát személyek közötti kölcsönös hitel nem is tartozik a’Törvényhozás ágazataihoz! lássa mindenki, melly tekintetből hitelez egy harmadiknak, szemesnek való a’ játék, vaknak az alamizsna. — Minél fogva a’ Szólló azt a’ hitelt kívánná Törvény által biztosítatni; melly országosan a’ köz hitelt tárgyazza, és így véve fel a’ dolgot, a’ Törvénybe kell az illyetén hibát gyökeresen orvosolni, ott kell a’ módot, melly szerint minden hitelező biztosítatik, törvényesen kijelelni , ez ha történik a’ többi privát hitei csak egyszerre majd virágzóvá leend, ’s biztosan fog akkor nyughatni (a’ jelen időbe töprönkedés által gyötrött világos keresetibe is kétséges) hitelező. — De ezen neme a' hitelnek az úrbéri rendelkezethez nem érintődbetik. — Minél fogva az előre bocsájtattakból mondhatja a’Szólló, hogy Trencscn Vármegye Követe czáfoló adatait legalább városára nézve el nem fogadhatja, mert azt városa mindenkori czélerányos gondolkozása módja nem érdemelheté! De úgy gondolja — minden városnak czéljával nagyon egyezik az, hogy a’kereskedés gátokat a’ falukon se szenvedjen, mert az illyen gátok a’ városoknak is károkra válnak, hiszen azt tudjuk, hogy az annya kereskedés mindenkora’ városokba fog létezni, és így ha sok lesz a’ falukon az úgynevezett apro filialis boltbeli kereskedés, természetesen gyakrabban fog a’ városi nagyobb kereskedő boltjaiból a’ portéka kivitetődni, és circulatióra bocsájtatni, és így a’ falusi jó állapotú kereskedés ugyan csak a’ városokra fogja jótékonyságát hárítani — a’ Szólló tehát az előterjesztettek mellett a’ kerületi szerkeztetést pártolja. Eperjes városa 2-ik Követe: Ha Fehérvár városa Követének első inditványára szabad volna vissza térni, a’ Szólló azt, valamint a’ Királyi városokban állítólag fenálló a’ kereskedésnek ártalmas akadályok, ’s vissza élések eltörültetését is, legnagyobb kézséggel fogadná: mert, hogy a’ kétszerü Coloniak systhema: a’ külső és a’ most — az Országnak eddigi jótékony rendszere ellenére megalapítandó .belső, a1 hazai kereskedésre nézve valaha hasznos legy en, arról a’ Szólló soha meg nem fog győződni — minden classificatiója ellen pedig az állítólagos boltbeli jusnak a’ következendő okok állanak: — 1-ör, merta’mesterségek, múvészségek , iparkodás, és kereskedés az emberi értelemnek belső tulajdona, melly eket (minthogy a’ belső értelemnek külső elhatározott mértéke nincsen) külsőképpen megbecsülni, és árszabás alávetni lehetetlen. 2-or, mert a’ mindennapi tapasztalás szerint a’ mesterségek és kereskedés az azokra fordított tőke pénzekkel eggyütt az idők változásai, ’s a’helyek környűlményeik szerint a’ városokban szinte, mint a’ mező földön, hol haszonnal, hol kárral járnak , ’s így a’ classificatióra semmi valódi elhatározott, és állandó alap és kulcs nincsen, mellyet az előforduló esetekre lehetne alkalmaztatni, annyival inkább nincsen, minthogy azon károk, mellyeket a’ mester emberek és kereskedők igen gyakran vallanak, nálunk soha meg nem térhetvén, azok számba nem vétetnek. — 3-or, valamint az algebrában egy feladott bizonyos mennyiségből az úgy nevezett radix surda vagy irrationalist csak jegyezni, de volta képpen kivonni nem lehet, úgy azon örvény szabályból, mellynek a’ Törvényben semmi erős gyökere, semmi törvényés alapja nincsen, a’ classificatióra valamelly elfogadható kulcsot készíteni szinte nem lehet, mert a’ Törvénynek talpkö\e nem lévén, az arra rakott építménynek el kell dűlnie.— 4-er, a’ privilegiált országos Jegyző-Könyv X-ik Darab. 93
