1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

291. országos ülés

212

291. l LÉS. 4. Febr.

vényeknek az előszámlált oklevelektől különböző4értelmet tulajdonítani semmi módon sem lehet. —

Ami ezen kerületi izenelben felhívott Verbőczy Vármegyék lajstromát illeti, azon kivűl hogy ezen lajstrom éppen olly kevéssé bir Törvény erejével, mint a’ directio methodica, vagy a’centuria dubietatum, ’s más a’Törvény könyv végén találtató jegyzetek, ’s hogy azon lajstromba több hibák vannak mint p. o. a’ Beroviai Vármegye, mellyel pedig a’ magyar Korona alatt hasztalan keresünk, még azt is szükség megjegyezni, hogy ezen Ulászló uralkodása vége felé íratott lajstrom a’ fellyebb vitatott kérdések alá esik, és az előszámlált azon időbeli ’s csak nem egészen ellenkezőt mutaló Királyi okleveleknek semmi képpen elébe nem hághat, —

A’ 2-ik Ulászló 1490-ik esztendőről költ inaugurale Diplomájának lQ-ik §.sából ’s 1492-ik esztendei ugyan azon tartalmú 8-ik Törvény Czikkelyből vett. erősség ellen, melly által az állíttatik, hogy Szerem, Dalmát, Horvát és Tót Országoktól különböző ’s független Bánságot tett, — magokból ezen felhívott Törvény szavaiból meggyőző erősségek fejlenek. „Ugyan is ezen Királyi hit levélben valamint a’ 1492-iki: 8-ik Törvény Czikkelyben az mondatik: „Vajvodatum Transylvamensem etc. praeterea Banat um Slavoniae, Dalmatiae et Croatiae nee non Syrmiensem, Randor alb ensem , et de Jajt za, aliaque loca et castra Jinitima, nonnisi bene meritis Regnicolis conferenda esse.“ —

A’ ki már innen azt következtetné, hogy a’ Szeremi Bánság ollyan tekintetű és hatalmú volt mint a’ miilyen a’ Horvát, Dalmát, és Tót Országi Bán /tartományi privilégiumaink szerént — és hogy az ezektől az Országoktól nem függött, — nagyon megcsalatkoznék. — Mert hogy a’ Szeremi, és Jajtzai Bánok csupán katonai Kormányozok voltak, azt a’ történetek tára bizonyítja, ’s az onnan is világos hogy a’ felhozott Törvényben az mondatik: „Banatum Syrmiensem et de Jajtza, — aliaque loca et castella Jinitima“ következésképpen ezen Bánok a’ véghelyek ’s várak Kormányozóival ugyan azon categoriába esnek, — hogy 1-ső Mátyás 6-ik Decretuma végének bizonysága szerént együtt és egyszerre két Szeremi Bánok voltak, — úgymint Zokol András, és Haraszthy Ferencz, — és hogy a’ felhozott 1 4 78-iki: 7-ik és 1498-iki: 16-ik Törvény Czikkelyek szerént is ugyan azon időben Szerem Vármegye is meg volt — annál fogva a* Szeremi Bánok hatósága csupán a’ katonai dolgokra volt szorítva, ’s a’társ Országok Bánjának hatalma alá tartozó politikai és törvényes dolgokra éppen nem volt kiterjesztve, — világos. '

Továbbá hogy Jajtza, most a’ Török birtokában lévő Horvát Országban fekvő határszéli város, melly hajdan a’ nemzeti Királyok alatt Horvát Országhoz tartozó Plevnyei Zsupánia fejét tette, soha sem volt külön tartomány, hanem véghelyi őrizet, mellynek Kormányozója időnként Báni czimmel neveztetett. — A’ ki éppen úgy, mint a’ tengri Bánok, kiknek nyomai iinitt amott a’ históriai lapokban előfordulnak — az egész Tót Ország Bánjainak mindég alája volt-vetve, — következésképpen minthogy a’ Jajtzai Bánság a’ kapcsolt Országok egészétől nem volt elválasztva, ugyan azt a’ Szeremi Bánságról sem lehet állítani, annál is kevésbé mivel a’Zágrábi Püspöknek van egy a’ Bosnia Királyával Ujlaky Miklóssal kötött ’s a’ mondott— 1474-ik esztendőben költ szerződése, mellyben eme ma£át a’ Tót Országban fekvő jószágaiból a’tized létété-