1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
291. országos ülés
291. ILLS. j. Febr. 213 lére kötelezi. — Minthogy pedig a’ Históriából bizonyos az, bogy az említett Ujlaky Miklós a’ Szerérni Herczegse'gen kívül Tót Országban semmi más jószágot nem birt, megvan mutatva, hogy Szerem első Mátyás idejében Tót Országhoz tartozott. — De akár mint légyen is , minekutánna Mária Thereziának 174ö-ik esztendő Aprilis 27-ikén költ ’s Dalmát Horvát és Tót Országok Karaihoz, és Rendéihez intézett kegyelmes Leírásában az mondatik, hogy alsó Tót Ország és Szerem az 1741-iki 18-ik és 50-ik Törv. Czikkelyek következésében Királyi biztosok által ugyan azon Országokhoz visszacsatoltattak ’s a’ Báni felsőse'g alá vettettek, ’s miután ugyan csak Szerem Vármegye alsó Tót Ország több Megyéivel együtt a’későbbi Törvény úgymint 1751 : 23-ik Törvény Czikkely által a’ határszéli jogoknál fogva a’Báni felsőségnek továbbá is alája vettetett, a’ mit pedig ha Szerem a’ régi időkben a’ Báni hatóság alá nem tartozott volna Magyar Ország Rendei soha meg nem engedtek volna, — az eránt minden további kérdés magában elenyészik. — Élnem mellőzhetem már hogy ezen alkalommal azon záradékra, hogy t. i. a’ Szeretni Bánság ’sat. — nem különben Dalmát , líorvát, és Tót Országok külön véve Magyar Ország részei voltak, rnelly a’ Tettes Karok és Rendek jelen való VI-ik — hasonlóan azon Magyar Országnak tulajdonított kifejezésre nézve: „anya Ország“ melly a’ leg közelebbi t. i. V-ik úrbéri izenetjökben foglaltatik, óvást ne tegyek. — Mert miután az Ország Gyűlési vitatások alá többé nem jöhető alapos szerződésekben jelesen a Bécsi, és Linczi békekötésekben és a’pragmatika sanctióban Dalmát, Horvát, és Tót Országok, Országoknak neveztetnek, miután O Felsége Dalmát, Morvát, és Tót Országok czímét felséges Eldődeitől által véve most is viseli, — ’s végre miután az országosan egybegyűlt Karok és Rendek az Iliiriai Canczellária eltörlése iránt 1791 -ik esztendő Mártzius 5-én költ leg fensőbb helyre felterjesztett Országgyűlési Felírásukban elesmérték — hogy: Dalmát, Horvát, és Tót Országok nem Magyar Ország részei, hanem hozzá kapcsolt részek, senki sincs a’ki meg nem győzet- 1 élhetnék arról, .— hogy Dalmát, Horvát, és Tót Országok Magyar Országnak épen nem részei, hanem hogy azon Országok éppen ügy vannak a’Magyar Korona alá vetve mint maga Magyar Ország; nem különben minthogy a’ nemzetek köz Törvénye értelmében ezen kifejezésnek anya Ország gyarmat tartomány lenne a’ megfelelő kifejezés, — a’ kapcsolt. Országok pedig a’ Tettes KK. és Rendeknek ezen Ország Gyűlése alatt is ismételve tett elesmérésük szerént mind azon jogokkal bírnak, a’ mellyekkel Magyar Ország, — ’s ugyan azért, tekintvén az egyezéseket és szerződéseket is szálitvány gyanánt semmi módon nem tekintődhetnek, — bizodalmasan reményiem, hogy ezen kedvetlen kifejezés anya Ország az Országgyűlési irományokban többé nem fog előfordulni. — A’ mennyiben pedig a’ Karok és Rendek által az hozattatna fel, hogy semmi világos adatokból ki nem tetszik az, — hogy az alsó lót Országi nevezet alatt különösen Posega , ^ erőcze és Szerem Vármegyék értetődjenek, és hogy az említettMegyék mind ez ideig semmi Törvény által alsó Tót Országhoz tartozandóknak nem mondatnak. — Végre hogy a’ Karok és Rendek a fentebb említett Megyéknek vissza kapcsoltatások alkalmával költ Királyi kegyes parancsolatoknak, ’s felírásoknak magyarázat jókba azon ok miatt neui akarnak bedé ereszkedni, mert azon Országgyűlési intézésnek a’ vala kimenetele^ hogy Jegyzó'-Kónyv X-dik Darab. ől
