1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
288. országos ülés - 289. országos ülés - 290. országos ülés
200 200. ÜLÉS. 20. Jan. I mesterséget iizö személyeknek az állítólag! bóltbeli jnson fogva minden taksáltatását, ’s taksáltatások szabályait, úgy mint az ország jótékony rendszerével, ‘s az ősi alkotmány leikével épen meg nem férhetőket jövendőre egyszerre, ’s örökre, és ugyan a’ három Bánáti Megyékben képes megtérítés mellett, máshol pedig minden kifogás nélkül eltöröltetni, elenyésztetni, ’s kiküszöböltem! kéri a Szólló. — Ugyanis az 1-ső rész 9-ike szerént a’ földes úr csak saját, de nem az egész nemzet jósaival, másokkal együtt de nem kizárólag élhet, ’s birtoka határjai közt minden igazságos jövedelmeit, mcllyek birtokából, mint ollyanból erednek, szabadon szedheti ugyan, — de nem másokét, mellyek másoknak tőkepénzeiből, verőtékjeiből, ’s gyakran vagyonik kotzkáztaíásával egybekötött iparkodásokból származnak: az elkülönözött birtoki jus még sem igaz czím, sem törvényes módot nem ád egy harmadiknak müvei, vagy portékái sajátságától való megfosztására, vagy azoknak gyakran kárral egybe kötött árúltatására nézve egy harmadiknak taksáltatására. l)e az elkülönözött uradalmakat se lehet a’ mint a’ Fő Rendek vélekedni látszanak, mint egymásra nézve független honnokat, ‘s elkülönözött tartományokat tekinteni, mert így az uradalmak a’ Státusban Státust állítanának fel a’ mi a’ szent koronának egysége elveivel felette igen megütközne. .— Vigyázzanak tehát azok, kika’ visszaélés útján bécsúszott állítólagi bóltbeli just továbbá is fentartani kívánják, nehogy a’ midőn mások sajátját minden igaz czím, *s keresményi törvényes mód nélkül magokhoz ragadják, az isteni nemesis szabályai szerént hajdan önnön igaz sajátjokat méltán elveszejtsék 1 Vigyázzanak e’ föld hatalmasai „nehogy a’ Királyi zsoltár éneklő szerint“ „illi qui populum meum ut escam panis manducant; in manicis ferris olini ad judicium attrahantur!“ Valamint egy római alak mondával kezdő úgy egy római költővel végzi előadását a’ Szólló „Discite justitiam moniti, et non temnere Divos!“ — Mind ezeket úgy mint világos útasításának leikéből merítetteket, melly a’ gyökér Törvények fentartását rendeli, a’ Naplókönyvbe tökélletesen béiktattatni kéri a’ Szólló. Az Elölülő megjegyzé, hogy Eperjes városa Követének előadása mint a* Fő Rendek, mint pedig a’ Karok és Rendek kívánságán túl megyen. — Egyébaránt előadását nem érthetvén, a’ mennyire az sértő kifejezéseket foglalna magába, azokat mint e’ helyre nem valókat elniellőzi, és helyben nem hagyja. Gömör Vármegye’ 1-so Követe szinte azt hiszi, hogy Eperjes városa Követének előadása a’ Fő Rendi kívánatokon túl megyen — mennyire azonban előadása sértő is volna, részint minthogy azt hosszasága miatt egészen fel sem is foghatta, résszerint pedig mert a’ Rendek békeséges tűrésével vissza élni nem kíván, — elmellőzi azt jegyezv én meg, hogy Küldői minden fenyegetődzései ellen is a’ Szólló városi Követnek, mellyeknek azonban helye nincs, a’ bóltbeli just csakugyan földes úri jusnak tekintik. — Nógrád Vármegye’ 1-ső Követe: tagadni nem lehet, hogy szabadságába légyen mindenkinek vélekedését előadni, de részérül óhajtaná; hogy a’ készített beszédek olvasása hagyatna el, mert ha kész beszédekkel jelennek meg a’ Követek a Naplónak, de a’ tanácskozásnak is semmi vége nem leend, azon felül pedig szokásba hozatik ollyas valami mi eddig a’ magyar ország gyűlésén nem létezett, és nem ösmértetett. — Noha Eperjes városa Követének sértő kifejezései is lettek volna; azokra nézve az Elölülői kijelentésbe megnyugszik. A’ kérdéses tárgy eránt pedig bár semmi Törvény sem adta által a’ bóltbeli just a’ földes u
