1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
269. országos ülés
IS 269 dik ÜLÉS. It. Decrmb. a 7-ik Czikkelynek további a' mái üléshez alkalmaztatandó tartalma eránt kerületi ülés tartasson. — Borsod Vármegye 2-dik Követe Somogy és Pozsony Vármegyék Követeik értelmekhez és okaikhoz csatolván magát, ezeket nem ismétli, hanem hozzájuk még azt teszi, hogy nem csak a miatt szükség a’ kerületi ülésekre vissza vinni a’ tárgyat, hogy most már a’ 7-ik Czikkely 5-ik és több §-ait változtatni kell, hanem kérdés most már az is, hogy vallyon még az úrbéri négy elsőbb Törv. Czikkelyekre nézve is nem kell e’ vissza menni, mivel azokban is több helyeken a’ Sz. Bíró és Alispán azért neveztetett ki Bírónak, mert az volt a’ vezér idea, hogy az úri szék eddigi hatósága meg nem állhat. — Azon ellenvetés, hogy az úri szék elrendelése az Ítélő székek elrendelése körébe tartozik, olly kevéssé állhat meg, mint megállhatott volna az, lia valaki azt mondotta volna, hogy az úrbéri regulationalis pernek éppen itt a’ 7-ik Czikkelyben olly környülállásosan leirt organisatiója, innét a Törvénykezési rendszer felvétele idejére lialasztassék el. Azért is minthogy még eddig csak annyiból áll a’ többségi végzés, hogy a' K. K. Válasz erre a' pontra nézve elfogadtatik, az erről való tanátskozás pedig, hogy hát már most tovább mit kellessen csinálni? hátra lévén, a’ kerületi ülésre tartozik ’s attól, hogy a’ tárgyat oda vigyék a K. és R-eket senki el sem is zárhatja. V’ Szólló ezen egész tárgyat a’ kerületi ülésre vitetni kívánja. — Az Elölülő látván a’ többséget, hogy a’ KK. és RR. a' vitatás alatt lévő tárgyra nézve kerületi ülésben kívánnak tanátskozni, megegyezett abban, azt nyilván kijelentvén, hogy a’ Törvény Czikkelyre nézve a’ K. Válasz szavai elfogadódván, a* kerületi tanátskozásokban a Felírás javallat szerkeztetése is csak ehhez lehet alkalmaztatható. Bars Vármegye 1-ső Követe kinyilatkoztatta, hogy ő el nem fogadhatja az Elölülőnek azon kijelentését, hogy megegyezik a’ kerületi ülés tartásban, mert ebből a’ következne hogy mikor meg nem egyezne benne, nem lehetne kerületi ülést tartani. Mellyre Az Elölülő azt feleié, hogy Elölülői kétségbe hozhatatlan jusai közé tartozik a’ többség akaratját, mint határozást, kimondani, ebben az esetben is nem tett egvebet. Soprony Vármegye 2-dik Követe úgy okoskodott, hogy a’ többség csak azt fogadta el a’ Kir. Válaszból, a’ mi abban nagy betűvel van nyomtatva, de az apró betűket nem, a’ Felírás motívumairól kerületi ülésben kell tanátskozni, ’s ez initiativabeli jus lévén, ettől az Elölülő meg nem foszthatja a K. és R-et. Mellyre Az Elölülő megjegyzette, hogy eszében sem volt, hogy a’ K. és R. initiativabeli jusát távolról is érdekelje, nem mondott egyebet, csak ennyit, mit most is meg ujjit, hogy a’ többség elfogadta a’ K. Válasz szavait a' Törvény textusára nézve ’s a’ mi országos ülésben a’ többség által elfogadódik, ezzel ellenkezőt a’ kerületi ülés nem tehet, mert ez önnön mogoknak a’ K. és R-nek jusa ellen való dolog lenne. Báts Vármegye 1-só Követe az tartotta, hogy legszentebb jusa a KK. és RR. a’ kerületi ülésekben való tanátskozás, de midőn országos ülésben főidül
