1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
278. országos ülés - 279. országos ülés
278-dik t LÉS 9. Januar. 1 IS béri áthágásokat gátolni akarják , minekutánna azon úri szék . mellyet a Karok és Rendek megállapítottak, minthogy annak különbféle tagokbul kell • öszveállani. ezeket pedig mindenkor rögtön öszve nem lehet hívni , nem ollyan, hogy az igazságot rögtön kiszolgáltathassa, szükséges a' földes urat olly hatalommal felruházni hogy a’ kihágó jobbágyot rögtön büntethesse, annyival is inkább, minthogy a’ földes urnák ezen hatalma mind a’Theresianum Urbárium, mind pedig az 1790. 35. Törvény Czikkely által fentartatott. — A'mi pedig ezen szakasznak 2-dik részét illeti — öszveütközésben áll az a már elfogadott elvei, melly szerént megállapitatott, hogy minden panaszok, mellyek eddig az úri széken pertractáltattak, ezut áu is ott pertractáltassanak; elhatároztatott továbbá, hogy a’ földes úr a’ földes úri munkát resten, vagy éppen a' földes úr kárával tévő jobbágyot minden úri szék tartása nélkül egy napi áristommal büntethesse, hogy tehát ezen öszveütközés megszüntessen, a’ Karokat és Rendeket a’Fő Rendek javallatának, melly szerént a’földes úr maga hatalmával n kisebb esetekben, nagyobbakban pedig az úri szék árestommal is fenvithesse az engedetlen jobbágyot, elfogadására felszóllitotta. Trentsén Vármegye 2-dik Követe: Minden törvényhozásnak fő czélja, hogy minden egyes polgárok a1 magok jusaikra nézve tökéllctesen biztosíttassanak , és más részről azok, a' kik bizonyos kötelességgekkel tartoznak, ezeknek tellyesitésére szórhassanak. Úgy hiszi: a’ földes úr is hasonló tekintetet érdemel a'Törvény előtt, hogy nem tsak jusaira nézve biztosíttasson, de a’ jobbágyok, kik bizonyos törvényes kötelességgekkel tartoznak, ezeknek tellyesitésére szorittassanak. Iía ezen kérdés alatt lévő 2-dik pontot tekinti, bár melly úrbéri kihágásoknak megbosszúlására nézve, sőtt akkor is, ha a’ jobbágy saját földes ura, vagy ennek Tisztje igazságos parantsolatjának magát ellenszegezné, nem csak hogy a’ földes úrnak semmi hatalom nem adatik, sőtt tóle minden út elzárattatik, melly által a makacs, engedetlen, és úrbéri áthágásokat elkövető jobbágyról magának elégtételt szerezhessen. — igaz, megvan állapítva az úri széknek bíráskodása, de ez, melly sok költséggel, alkalmatlansággal van öszvekötve, és miben áll annak a' tehetősége? abban, hogy miután nagybajjal talán egy egész esztendőnek elfolyása után a'számosabb úri szék tagjait a földes úr összvehivta, a Szolga Rirót pedig és Esküdtet a’Vármegye kinevezte, az úri szék az illyen engedetlen makats jobbágyot egy, vagy legfellyebb 3 napi árestommal büntethesse: mellyik lesz az a' földes úr, a' ki illy lielyheztetésben kívánna úri széket tartani? a’ Szólló úgy hiszi, egy sem, inkább szenvedni fogja: hogy bár melly áthágásokat és kicsapongásokat kövessen el a’ jobbágy. Ösztönt és ingert nyer az által a’ jobbágyság sok erknltstelenségeknek, és rossz tetteknek elkövetésére. Ha minden helységben olly heh beli Bíróság állana fel,-—-melly minden íöldes úr és jobbágy közt előfordulható eseteket nyomban elitélhetne, akkor nem lenne talán ok arra, hogy tartasson fel a' földes úri hatóság; — de midőn ez fen nem áll, és semmi más alkalmatos surrogatumot nem találunk — ha tsak mindent a’ legnagyobb zavarba hozni nem akarunk, szükséges a’ földesúri hatalmat; és hatóságot fentartani. A' földes úri hatalom a' magistratualis hatalommal ekkoráig legalább a’ legszorosabb öszveköttetésben állott, méltán tartani lehet attól, hogy annak letiporásával, ez is, és így bizonyára a’ közbátorság szenvedni fog — a reciprocitásról a’ földes urra nézve már az előtt felhozott okoskodás, ám lássuk hogy áll ? A' 7-dik Articulus 5-ik §-usa 1-sö pontjában ha a' jobbágy az úri munkát resten, a' földes úr kárával tellyesitené, és az intésnek
