1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
276. országos ülés - 277. országos ülés
277. l LÉS. 8. Jan. 103 ránt azt a’kérdést hallotta, vallyon azok a’földes úri jusokhoz tartoznak e’ vagy sem? mert ki nem láthatja által, hogy az l-ső rész g-ik czimje szerént a földes úr a’ maga jószágában szabadon rendelkezhetvén, és az Urbér behozatala előtt magat a’ föld mivelő jobbágyot is, kirűl már akkor Törvényeink pártfogóig rendelkeztek szabadon kibecsültethetvén, ’s elutasíthatván, a’boltost, kit Törvényeink nem pártoltak jószágából kitúrhatta, és így akár ki ha boltot nyitni akart, annak elebb a’földes úrral egyezni, ’s tőle engedelmet kérni kelletett: az Urbér ebbe a’ karba találta a’ földes úri just a’ boltokra nézve, és már arról emlékezett; az Urbér behozatala után pedig mostanáig, hogy a’ földes urak ezen jusaikat gyakorolták, nyilvános mindenki előtt, ógy szinte világos a’ boltbeli földes uri jus, a’ most bebizonyított régi continuus ususból, mert édes hazánkban nem csak az írott Törvény, de a’szokás is szinte Törvényt tévén, mivel maga a’Fejedelem midőn Koronatio alkalmával a’hitet leteszi ’s a’ Diplomát alá írja a’ Törvényeknek, és szokásoknak megtartását fogadja, ki nem látja által, hogy ha az 1-ső rész g-ik czimje életben nem lenne, még is az usus, és szokás mellett a’ boltoktól járuló taksa a’ földes úri jusokhoz tartozik. De hogy is lehet ezen just kérdésbe hozni, miután a’ KK. és RR. többsége, a’ Fő Rendi Tábla, és maga a’ Fejedelem aztat a’ földes úri jusok közé számították? Trencsén Vármegye Követe, hogy Megyéjére nézve a’ bolti taksáltatást nem esraéri, nem következik abból, hogy fen nem áll az usus és szokás, ha egyebütt gyakoroltatik, mivel „una hirundo non íacit ver. Továbbá csudálkozott ne'mellyek azt állitván, hogy a’ boltbeli jus, csupán bitorlott jus, mert Törvényeink rólla nem emlékeznek, holott a’vadászat,* halászat, vám, korcsma, malom, és erdő jusokról világos emlékezetet tesznek. Tessen bár azon szállott uraknak az ezen jusokról szólló Törvényeket közelebbről vizsgálni, találni fogják, hogy azon Törvények ollyan tárgyakról szóllván, mellyek első szükséguek, a’ birtokos jusának korlátolását foglalják magokban, vagy pedig a’ kétségbe hozott just adják a’ birtokosnak vissza: de mivel a’ gyakorlatban volt jusra nézve kétségbe nem hozatott, és nem is res primae necessitatis, ok nem volt arra, hogy azon taksákról Írott Törvényeink emlékezzenek annyival inkább , minthogy az 1-ső rész g-ik czimje természetesen aztat már magában foglalja. — Valóban ezen állítás, hogy a’ boltbeli jus nem földes úri jus, mert világosan ki nem jelelik Írott Törvényeink, azt hózná maga után, hogy minden földes úri jusok törvénytelenek, ha azok Törvényeinkben egyenként kijelelve nincsenek, pedig ha azon földes úri jusokat, mind nyomtatásban enumerálni kellene, mellyek az 1-ső rész g-ik czimjében általjánosan foglaltatnak, azokról majd nem olly vastag könyvet kellene írni mint \ crbőczy. — Nem különben csudálkozott, hogy a’boltbeli just, olly veszedelmes monopóliumnak tekintették némellyek, kivált a’ városi Követek, holott ok minden mező városokban portékáikat, és kézműveiket szabadon és esztendőnként 4, 5, 6, országos vásárokon árulhatván, séma’ vevőt, sem pedig az eladót a monopolium nem szoríthatja. Végtére Csudálkozott, hogy a’boltbeli jusok ellen mint monopóliumok ellen, a’ városi Követek kikeltek, holott a’ városok a’ monopóliumokat leg inkább gyakorolják; boltot senki a’ város engedelme, és fizetés nélkül nem nyithat, a ezé-20 * i
