1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
276. országos ülés - 277. országos ülés
277. ÜLÉS. 8. Jan. 101 Buda városának i-ső Követe: Jól lehet már a’ módikor a’ boltbeli igazak tekintetéből nézeteit elvek szerént a’ KK. ’s Rendek bölcs me'rseke alá bocsátó. — De mivel a’ Fó Táblabeli tanácskozások foljamatjában azt vette észre, hogy a’ Fó Rendek véleményeket azon ritka szokáson kívül, mellynél fogva a’ kérdéses igaz, helyei helyei lappangva az Úrbériek közé szorult, egyedül a’kegyelmes Királyi A álaszra támasztják, kéntelenittetem ügymond különböző véleményemet annál fogva felhozni, hogy mivel a’kérdéses holtbeli igaz a’ Kegyelmes Királyi Válaszban a’ többi Úrbériektől azáltal vagyon megkülönböztetve, hogy annak gyakorlása nem ügy mint a’többieké p.o. a’ bor mérés ’s mészárszékbeli a’ földes urak szabad akarattyára bocsátatván az önkény elhárítása kedvéért korlátok közé szoritatik, világosan kitetszik, hogy a’Kegyelmes Királyi Válasznak valódi értelme fen kívánja tartani mindenkinek azon természetes szabadságot, mellynél fogva korlát nélkül űzheti akár mesterséges foglalatosságát, akár ebéli, vagy másféle termesztvények szabad felcseréltetését. — Ezen szabadsággal minő viszonyban áll a’ boltbeli igaz ügy vévén azt, mint a’ Méltóságos Fő Rendek érteni akarják, mellynél fogva a’ földes űr nem csak meghatalmaztatna a’mesterségek ’s kereskedés űzése fejében pénzbeli fizetést kívánni, hanem ezen felül az uraságok önn kényére még a’ választást is bocsátani a’ gyakorlók között; bátor vagyok azt állítani, hogy ezen űj rendelkezés keményebb volna akár minő kártékonyos monopóliumnál, terhesebb lenne az zsaroló accisánál, és nem volna egyéb, mint felruházni a’földes urakat avval az igazzal, mellynél fogva harminczadot vehetnének akár a’ legszükségesebb termesztések, akár azoknak véle éléséért. — Osméretes lévén a’ KK. ’s Rendek előtt a’ jobbágyság tehetsége bölcs belátásokat azon valódi tapasztalás sem kerülhette el, hogy igen ritka számuak azok, kik mindennapi házi szükségeket hosszabb időre onnand , a’hol azt jutalmasabban venni lehet, beszerezhetnék, természetes tehát az, hogy, mivel az szükséget csak napról napra pótolhatják ki azoknak kezeikre jutnak, kik a* némi némü termesztményekkel kereskednek. Ezt a’kereskedést, a’mint is már emlitém, a’ leg jutalmasabbnak tartom, nem csak a’ mezei gazdák között, hanem az Országos öszveirás alkalmával meritett tapasztalása következésében a* pénz szapora felcseréltetése tekintetéből, még a’ Sz. Királyi városokban is. Hogyan lehet tehát a’ szabad kereskedés megszorítása mellett az egész Országban a’ leg bizonyosabb hasznot mint monopóliumot, mellyel most csak az érdemes találmányok rövid időre jutalmaztatnak meg, azoknak a’kezökre tellvesen ereszteni, kik a’ mint Székes Fejérvárnak Követe megvitató, tetleg bebizonyítják, hogy cselekedeteket a’ bonni érzés nem vezérli: vagy is hogyan lehet az ő kedvekért, kik nem a’haza, mellyet ők nem esmernek, gyarapodásán ügyeskednek, hanem kirekesztőleg, semmi űtat, módot nem tekintvén ’s nem kémélvén, csak a’ pénz után törekednek, illy féle accisát, melly a’ rendszeres adók számában csak a’ nagy városokban, hogy ott a’ közös terhek elöl alattomosan senki ki ne térhessen, vétethetik bé, törvényesen azok szamara felállítani, kik országos polgárok nein lévén, a’ haza védelme alkalmával férfias lelkesedéssel azoknak sorában ritkán állanak. A’felhozott boltbeli igaznak, midőn czélerányos korlatok által megnern szoritatik, kártékonyos következéseit az előttem szólló Követ Lengyel Ország szomorű példájában, mivel már bebizonyította, azokat csak abbéli önn tapasz* JegyZŐ-Konyc X-ik Darab. 26
