1832-1836 Jegyzőkönyvek 10. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
276. országos ülés - 277. országos ülés
100 277. ÜLÉS. 8. Jan. ben kétségtelen tulajdonost, hogy az illyenekben nem csak önkényét, ’s rendetlen kívánságait, hanem az egész polgári társaságnak javát, és szükségeit kell tekinteni, ’s tisztelni. — Egyszóval, miiül szóll a’számos Törvényeink nagy része, hanem azon bölcs korlátokról, mellyek közt sok féle jusainkal élni szabad, és mellyeken kívüli kicsapongások büntetést húznak magok után? —Nem áll tehát a’ Fö Rendi izenetben vitatott megütközés, hanem áll inkább azon igazság, hogy ha olly szent jusok, mellyek vagy természetben, vagy polgári Törvényeinkben, vagy az Adomány levelekben századok ólta alapúinak, gyakorlási tekintetben olly korlátok közé szorítva szemléltetnek, a’ miilyenek a’ köz jóra nézve szükségesek, az ujdonnan felhozott bolti jus is most mindjárt az eredete'ben úgy határoztassék el, hogy a’kifejlődésnek indult, illyen új akadályokat éppen nem érdemlett nemzeti szorgalom, és csak abból származható köz boldogulás, az egyébként okvetetlen kővetkező csüggedéstől legalább nagy részben megőriztessék. De még kevesebbé áll meg azon állítás, hogy a’ monopóliumnak elhárítása, és a’ kereset módjainak felszabadítása káros következéseket szülhetne a köz iparkodásnak, és a’ kereskedésnek. Az egész miveit világ régen tudja azt, hogy a’ mesterségek és a’ kereskedés éltető feltételei a’ szabadság, és a’ békesség: az egyiknek monopolium, a’ másiknak minden háborgatás, minden sanyargatás az ellenkezője; már pedig ha a’ bolti jus gyakorolhatása csupán a’ földes úr korlátlan tulajdona marad, bizonyos, hogy ebből vagymonopolisatio, vagy lehető leg nagyobb sarczolás vagy inkább mind a’ kettő következne. Ezeknél fogva a’ Szólló, minthogy a’ bolti jusnak felhozása ellen ez úttal siker nélkül volna a’ további tusakodása, azt kívánta, hogy annak gyakorlása a’ K. K. Válasz utasitásához képest felállított taksák elfogadása által korlátoltassék. Eperjes városa Követe imigy szóllott: A’ múltkor tett előadásom szerént az állított uradalmi boltbeli jus a’maga eredetében, fundamentomáben, és műveletében a’ harmincz adás jusnak neme, ’s a’Szent Korona részére fent tartott jusnak, és a’ nemzeti kereskedésnek mások kizárásával visszaélésű vakmerő gyakorlása. Minthogy pedig a’ T. N. KK. és Rendek a’nemzeti kereskedés előmozdítása tekintetéből soha semmit sem óhajtottak buzgóbban, mint magának a harminczadbcli adózásnak, hanem hosszú, de leg alább rövidebb időre bizonyos mérsékelt elhatározását; hogy tehát ezen állitólagi just is taxáin! lehet, és kell is, kétséget se szenved: ezen állitólagi leg veszedelmesebb uradalmi boltbeli jus, a’ mclly semmi törvényes, és helyes okon nem alapúit, a’ Megyékben az árendák kötelei által megszorítván az ipart, a’ szabad Királyi városoknak ideig óráig tartó hasznot hajthatna, de az egész nemzetnek gyászos romlását vonná maga után, a’mit senki, a’ki Királyának’s hazájának hív polgárja, lehetetlen, hogy által ne lássa. Ha pedig a^Külföldi Lengyel Országból vett, ámbár tellyes valóságéi példa nem tetszik, e’hez egészen hasonlót ád elől magyar Ország 2-ik András alatt, ki alatt a’zsidók (minthogy a’pénznek hódolna minden) még az Ország Fő hivatal jaira is kezdték monopolium jókat terjeszteni. Mind ezekre nézve, minthogy a’ harminczad, vám, rév, mészárlás’s a’többi jusok taksáltathatnak, bizonyára a’ nemzeti kereskedésnek, és iparnak halált okozó állitólagi uradalmi boltbeli jus , minthogy az sehol sem gyökerezik, egyenesen el is töröltethetik.
