1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 22. ülés
U USZOAKETTÓfíIK ÜLÉS. 194 lözhette azomban a’ szólló, hogy egy úttal azon aggodalmát, és fájdalmas érzését ki ne jelentse, melly a’ tegnapi Ülésnek, minekelotte Követ Társa magát a3 reá ruházott vád alól kitisztíthatta, és elégtételt nyerhetett volna, az Elölülő által hirtelen történt eloszlatása miatt elfogta. Megfosztatott az által a’ megsértetett fél védelmének nyomban való elöadhatásától, és hoszszasabb ideig kéntelenítetek a3 reá bár ha alaptalanul is illesztetek szenynek gyanúját magán viselni; egy nemes érzésű, és magát hibásnak nem tudó férjfiúnak tűrhetetlen — kedvetlen állapot; — de még ezen kívül ez által a3 szólás személy szerinti szabadság is korlátoltatni fog, ha az a ki szóllani akar, az Ülésnek illy módon való eloszlatása miatt, ebbéli Törvényes Jussával való élésében megakadályoztatik. ]\em kívánt ugyan ezen dologba mélyebben bele ereszkedni, mert tökélletesen meg van arról győződve, hogy az a3 legjobb czélból történt, bár ha a’ miatt a3 czél sokkal meszszebb ejtödött is. Tiszteli a3 Szólló az Elölűlöihatóság tekintetét, nem is akar annak határokat szabni, tsak azt kívánja megjegyezni, hogy midőn az 182s/7 Ország Gyűlésén az az eset adta volna magát elő, hogy az akkori Elölülő az Ülést Nemes Nebgrád Vármegye eggyik Követjének a’ Tanátskozás Tárgyához még szóllani kívánó szándékára nem figyelmezvén eloszlatta, az akkori Karok és Rendek, noha az a’ mostanitól egésszen külömbözÖ eset volt, semmi személyes betsület kérdése fenn nem forogván, mindjárt más nap azon aggodalomtól vezéreltettve, ne hogy a3 szabad szóllás igazai korlátok közzé szórhassanak azon óvást iktattak bé a’ Napló Könyvbe, hogy jövendőben az Üléseket, valameddig tsak a3 , Követek közziil még valaki szóllani akar, eloszlatni ne lehessen. Ezen óvást kívánja az elöadattaknál fogva megújjiltatni, a' jelen Ország Gyűlési Tanátskozásokra kiterjesztetni, 3s ebbéli kinyilatkoztatását a3 Napló, Könyvbe béjegyeztettni kéri. Az Elölülő a’ mennyiben a3 kiejtések őtet érdeldenék, hálával vévén, hogv a3 tegnapi Ülés eloszlása a3 fenforgó környiilállásokban a’ legjobb czélnak tulajdoníttatik , a3 minthogy a3 Tanátskozások korlátlan szabadságának legforróbb védlője léven, noha a3 szokott határ idő is már eljára, még is főképp az előhozott oknál fogva tette és tehette is az eloszlást, melly ben magában is semmi sérelmet nem látott: mert magok a3 Karok, és Rendek többszörösen már kimondották, hogy egy Követ, a'más eránt mondásai, és tettei legitimátiójával nem taitozik, és így Bihar Vármegye Követje elégtétele halasztására való nézve homályt nem borított. A3 Nagy Váradi Prépost, és Kanonok az Elölülő által továbbá is felszollítattván ezeket mondotta: észrevévén mind a3 Elölülő előre botsájlott beszédjéből, mind pedig a’ Karok, és Rendeknek , nevesetessen Nemes Bihár Vármegye Követjeinek felszólamlásokból, hogy a3 tegnapi napon tartatott Országos Ülésben N. Bihar Vármegye egyik érdemes Követjének előadására való felelete a3 Karok, és Rendek előtt nagy figyelmet, és talán megelégedetlenséget okozott. Ezt valóban fájdalmas érzéssel vette a3 Szólló, akkor a’ midőn érintett feleletjével sem Nemes Bihár Vármegye 1 örvényhatóságát, mellyhez nagyobb tisztelettel viseltetik, hogy sem azt megsérteni kívánná, sem a’ felszálló Követet megbántani éppen nem igyekezett — ugyan is böltsen méltóztattnak emlékezni az Elölülő, és a3 Karok, és Rendek, hogy a3 tisztelt Követ Beöthy Ödön Úr a3 tegnapi Országos Ülésnek már szinte vége
