1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
188 huszonegyedik ülés. szí a’Rendeket figyelmetesekké, mellycket a’ Katholicusokra ezen határtalan szabadság szülne, ’s mellyeket Honth \ ármegye Követje megérintett. De megvolt ezen szabadság eddig is a’Katholikusokra nézve, kik ha Religiojok igazságánál meg nem győződhettek ’s nyugodalmakat egy más religiótól Ígérték, a’ törvény rendelése szerint Ö Felségéhez folyamadhattak, ki ezen szabadságot meg nem tagadta, ha előbb a’ kiszabott oktatás idejét békeségesen eltöltötték.— Az oktatás az elme meggyőzésére, Esztergom Vármegye Kövctjének észrevétele szerint is egyetlen egy, legszelídebb , legczélerányósabb, ’s a’szelíd Keresztény Religio leikével leginkább megegyező eszköz. — A’ kérdésben forgó hal héti vagy más felsőbb helyekről rendelt oktatásról azt véli — vagy Protestáns akar Katholikus lenni, vagy pedig valamelly személy, kinek a’törvény szerint Katholikusnak kellene lennie Evangelicus vallásra kíván által menni. A’ mi az elsőt illeti, az még a’ Katholikus Lelki pásztortól is függ, hogy befogadja é őt a’maga Hívei számába, minekutána, minden egyházi, bizonyos symbolica formák alatt egybeállott társaságnak jussa van, nem csak valakit a’ maga kebelébe felfogadni, hanem még abból, tulajdon rendelkezésénél fogva még ki is zárni; jussa van tehát az illy megtérni kívánó Protestánst a’Katholicus Lelkipásztornak vizsgálat ’s oktatás alá venni, hogy okait, mellyek benne a’megtérésre való szándékot szülték , általiáthassa.— Már az illy személy vagy teily es meggyőződésből akar Katholikus lenni, vagy más mellékes czélokból. Ha meggyőződésből, ’s oily pallérozott ember, hogy többet tud a’ tanitani akaró Papnál, akkor kevesebb dolga lesz ennek véle, de a’ tanítás még ez esetre sem lesz felesleg való, mert bár melly tanult íérjfiunak tartsuk is öt, a’ praesumtio mindig arra lesz, hogy a’ Lelki pásztor ki egész életét a’ Religio tanítására, s’ szolgalatjára szánta, altaljában jóbban érti á Hit tudományát, mint a’ki még most akar katholikus lenni. A’ pallérozatlan emberre nézve pedig az oktatás, minden állított meggyőződése mellett is szükséges marad. Ha pedig a’megtérésre való szándékát ne talán más mellékes szándék szülte volna, az oktatás ismét szükséges nem csak arra nézve, hogy a’Lelkipásztor terjeszsze eleibe, melly méltatlan, ’s kárhozatos dolog légyen, a' Religiót, az idvességet, múlandó hasznoknak, ’s világi mellékes tekinteteknek alávetni, hanem még ha ezeknek félretctelével megtérő szándéka mellett maradna, őt a'hit ágazatiban alaposan oktatni, — Az illy esetekben a’ tanitás a’ Lelkipásztorra nézve oily jus és köteleség hogy ha bár a’ Katholikus Papok merő Fakérok volnának is, azt kétségbe nem lehetne vonni. Ha tovább valamelly katholikus akarna Protestáns lenni, mivel fel lehet vala tenni, hogy ezen szándéka onnan eredt, hogy a’ kathalicus hit ágazatit volta képen nem isméri, nem lesz reá nézve az oktatás haszontalan, fen maradván egyéb eránt is azon jussa, hogy ha a’ Lelki pásztor által eleibe terjesztendő okokat meggyőzőknek nem találná, által menetelét, melly különös nehézségre találni nem szokott, ö felségétől kérje , ha pedig olly személyről szóllunk, ki más kép a’ törvény értelmében a’ kath. Religio követésére köteles, ügy ézen a’ fenn forgó kérdésben vagyunk. Az illyenre nézve, mivel a’ törvény azt rendeli, 's abban ezen Izenet is meg nyugszik, hogy a’ kath. Atyának gyermeke Catholice neveltessék, ha az apa ebbéli kötelességet nem teljesítené, vagy a’ mi csak igen gyakran meg történik mások által ezen kötelessége teljesítésében akadályoz
