1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. 187 megváltoztatni szabad, a’sötétségnek (obseurentismus) ismét ollyan idóji borúinak maradékainkra, mellyekben nem csak az említett czikkelyben teendő változások, hanem az egész Czikkely is eltörülteiik, és szeretett atyánkfiái, ismét új veszedelemnek kitéve lesznek. Ennél fogva oda járul véleménye: bogy a’ kérdésbe vett Törvény 13-dik §-sa maga valóságában, ’s kiterjedésében fen maradjon. — Minthogy mind azon által Megyéji, eleve példák következésiben, nem tagadhatja, bogy a’ bat héti tanítás színe alatt sok viszszaélésekbecsúsztak, — azért ezeknek egy új alkotandó törvény által gátot vetni kivan; és mivel ezen czélnak a’ Kerületi Kiküldöttség előadását legalkalmatossabbnak találja, ahoz ragaszkodik. Az Egri Fő Káptalannak első Követje előre bocsátja, hogy ő a’ tegnapi l lesben tett. óvásnál fogva itt a’ Katholica Religio princípiumainak fejtegetésébe ereszkedni teljeséggel nem akar. — A’ Religio fundamentoma a’ polgári Társaságnak, a’ nélkül ennek nints semmi állandósága, a’ törvényeknek pedig semmi tekintete.— A’ pnlgári társaságnak, ’s a’ki ennek a’ törvények értelmében Repraesentánsa, a’ Kormánynak közvetetlen czélja, az egyes polgároknak’s az egész Statusnak bátorságában világi boldogságában, az az materialis érdekeinek előmozdításában áll* — És mivel a’ czél határozza meg az eszközöket a’ Status elrendeli etéséhez képest, kéntelen megelégedni a'cselekedetek külső színével , bár meily szándékból is eredjenek azok; de hogy azok a’törvénnyel pontosan megegyezzenek, ’s a’ köz boldogság elősegítésére szolgáljanak, azt a’ le'lekesméret útján a’ Religio sugalja. Es így a’Status csak a’ cselekedetnek matériájával ’s külső legalitásával, a’ Religio pedig azoknak formájával s’ ideájával foglatoskodik — Mig a’ lleligiobéli meggyőződés, a’ lélekisméretben zárva van, arra befolyni, a’ kormánynak se jussa se módja nincs: mihelyt azonban az cselekedetekben nyilatkoztatja ki magát a’ kormánynak jussa , s’ kötelessége támad, mcgvi’sgálni, ha váljon azok a’ Státus javával, ’s törvényeivel nem ellenkeznek é, ’s ha az illy religióbéli meggyőződésen lévő társaságnak természetes, ’s törvényes kereset jus“ sai vágynak , arra felügyelni, hogy az ezekben senki által rövidséget ne szenvedjen. — Mivel pedig az éféleegy házi társasága’ Statusban van, noha hitbeli tárgyaira nézve, a’ polgári hatalomtól független, de külső rendelkezéseire, fenyítékére ’s polgári jussaira nézve, a’törvényeknél, ’s tulajdon szabályoknál fogva bizonyos tekintetben, és mértékben a’ Kormánytól függ. Már hazánkban bárom Ileligiónak van törvényes létele t. i. a’ Katholicu-' sok, Evangelicusok, és nem egyesült Görögök Religiója, a’ mi bizonysága annak, hogy azok a’Status javával nem ellenkeznek, szabad volt é tehát eddig ezen törvényesen bevett Religiók egyikéből a’ másikba által menni? Ezen szabadság már magában a’ Protestáns vallás princípiumában találtatik, a’ nem egyesültek részéröl nincs panasz; a’mi pedig a’ Katholicusokat illeti, ezek iránt a’ kérdésben lévő Törvény czikkely 15-dik pontja azt mondja: „Cum transitus a’ „Catholica religione ad alterutram ex Evangelicis Catholicae religionis principiis „adversetur, ne is temere fiat, occurentes ejusmodi casus ad Sacratissimam su„am Regiam Majestatem referendi venient.“ Miért ellenkezik ezen szabad áltálmenetel , a’Catholicum princípiummal, annak magyarázatába nem ereszkedik, hanem ezen törvényt úgy tekinti, mintha abban a’ Catholicum princípiumnál szó sem volna, ’s csupán azon civilis e/Fectusokra ’s szomorú következésekre te-47 *
