1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
184 HUSZONEGYED! K Ü L É S. il«| fyfíl > H>6 I 'i i |* B ■ nak személyességétől; vagy ncmtcllyesiti a' lelki pásztor kötelességet, vagy nem tanúi u’ gyermek , ’s így határozást az időre nézve tenni nem lehet. Ila az áltálmenés egyszer szabad, miért nem többször? az lndííterentismus e'ppen abban áll, hogy mind egy valakinek, akármclly vallást követ,’s azért azt nem meggyőződésétől , hanem csak mellesleges hasznoktól vezéreltetve választja. Attól tehát tartani nem lehet., mert az IndifFerentismus a’vallás változtatása nélkül is létez. A’ többi principumokra nézve egy véleményen vagyon a’ Trencsini Követtel. Esztergom Vármegye 2-dik Követje Tolna ’s Trencsin Vármegyék Követjei nyilatkoztatásaira a’ világi Contractusokra nézve azon megjegyzést teszi, hogy a’ hitet nagyobbnak érteni kívánja a’polgári kötéseknél. Hogy, mint a’ Bihari Követ állítja, a’hat héti tanítás 50 évig is el halasztalik, azt maga is kárhoztatja. — Po’sonynak Követje azt kívánja, hogy azon hitben légyen az oktatás, mellybe valaki által akár menni. A’ szólló ellenkezőt gondol, mert azon hitnek szabályait, mellybe által menni szándékozik, bizonyára ismérnie kell.Az általmenés többször is szabad legyen. Thurócz Vármegyének első Követje meg ismeri, hogy a’ hat héti tanitás színe alatt gyakorlott számos viszsza elések nagy felingerlést, és néha éppen azon egyenetlenséget szülték, mellynek elejét az 17Q0/T 26. Törvény Czikkely venni akarta. Noha azomban az említett hitbeli tanításnál a’ legszelídebb módok használtattak, azt a’ nevezett törvényei semmi képpen meg nem egyeztetheti, ’s így világos a’sérelem, melly csak az által orvosoltathatik, hogy az abbeli Királyi parancsok meg szűnjenek. A’ 15-ik §. el törlése végett nincs ugyan bizonyos utasítása, ’s azért kívánta volna, hogy ezen tárgy pótoló utasitása el jövéséig halasztassék el; mivel azomban ennek kivihetését nem reményű, más részről utasitása azt tartja, hogy minden sarkalatos törvények, mellyek közzé a’ 26. 17q0. is számlálandó, magok épségében fenntartassanak, a’ 15. §-nak kihagyásában meg nem egyezhet, annál is inkább, minthogy az Országosan elfogadott vallásoknak biztossága ’s a’ polgároknak eggysége az Országiás java ’s a’ polgári egyetemnek czélya azt kivánják, hogy az általmenetel „temere“ ne történjen. A’ hit változtatását többször is meg engedtetni akarja, mivel a’ meggyőződés a’ szellemi tökélletességtől függ, Ezért szükségesnek véli, hogy az ált menni akáró, akár melly vallásból történjen az, szándékát a’Vármegyének, vagy törvényhatóságán nak bejelentse, melly ki Küldötséget rendelvén, az előtt elhatározott szándékját kinyilatkoztassa, és mi után erről bizonyiványt nyert volna, választott hitét szabadon gyakorolhassa; a’ törvényhatóság pedig a’ törvény kívánsága szerint erről Ó Felségét hivatalosan tudósítsa. Zala Vármegyének Követjével, az izenet meg változtatására nézve egyet ért j tartván az Indilferentismustól, ha „temere“ történnék az általmene's. Pest Vármegyének második Követje azt hiszi, hogy az 17Q0: 26. Czik. organicus törvény ugyan, de ha annak 15-dik §-phusa mint minden ízetlenségnek kútfeje eltöröltetik, ez által csak az 1606. törvényt előbbi lábra viszsza tétetni gondolja. Az mondatik „ne temere fiat“ mivel a’ catholicum princípiummal ellenkezik. Igaz ugyan hogy a’ diplomában van „ne fiat cum praejudicio religionis Romano Catholicaede a’ békekötések alkalmával milly dela
