1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
II U S Z O L V E O r E D l K Ű L É S. 1Ö1 a’ világításra, kiki bele nézhet.— A’ vallás valódi képviselője a’ belső értelemnek, a' szónok vallása az erköltsiséget, ez pedig az emberi szei etetet ’s türedelmet kívánja. Tudja leg szentebb kötelesség a’ nemzet közötti békesség fentartása, a’ testvéreinkéi való egyetértés helyre hozása. — Ne inéit (áztassanak a’ Rendek az érzelmeken tovább uralkodni,’s most, midőn megcsmérjiik, hogy rövidséget szenvedtek atyánkíiai, megengedni, hogy nyugolt ’s elégedett légyen azon kebel, mellyet a’ magunkéhoz szorítunk. — Erkőltstelen akár melly vallásra megy által, erköltselenségct nem eszközöl, mert azt egy vallás sem tanítja, azért nem szükséges az átmehetést nehezílni vagy tiltani, hogyr egyszernc'l, többször ált ne mehessen valaki, éppen nem kivánja. — Lehel é hátrálni, hogy valaki hiedelmét, értelmét, érzését ne változtassa? ez volna a’ valódi lágy melegség, az indifferentismus, ha külső erőszak által arra kénszcritetnék valaki, hogy más valláson mást tartson, más képet mutasson mint a’ hogy szive erezi, — ha meg áljon é a’ 15 §-phus? nagyobb részt nyerünk mi általa, ha osztozni akarunk ősi vagyonúnkban, legyünk igazságosak, ha meg marad a’ 13 §-phus mindég kevesebb jussok lessz a" másik felekezetiieknek. — A’ szabad állalmenésben nem látja veszedelmét a’ Catholica vallásnak: — a’ 13 §-phus ellenkezik a’ czéllal azt parantsolja. hogy az által menőnek azon vallást kell tanlűnia, a’ inellyből érzelme kilépni készteti, ezt természet elleninek né2i a’ szónok, — mert szüséges ugyan azon vallásnak szabályait tanulni, mellyet felvenni akar valaki, de nem annak, a’ mellyet elhagyni kíván. — Egyenlőséget kíván, és semmi elsőségnek nem akar helyt adni ’s egy eránt részesüljön kiki a’ vallásbeli szabadságban, igy éretik el az egyetértés.— Ha kell szertartás, azt kivánja, hogy a’ melly szertartás kell a’ hozzánk által menőknek, ollyannal mehessen által tölünk kiki a’ többi vadasokra. Ilonth Vármegye első Követjét meggyőzte Nyílra Vármegye Követjének előadása arról, hogy a’zaholátlanság veszedelmes, de nem arról, hogy azon eset itt fordul elő. Az indiíTerentismus alatt mit kellessék érteni? ha azt, hogy minden vallásban lehet valaki bódog és jó Hazafi, akkor nincs ok ezt gátolni; a’ kinek keblében pedig az indifferentismus, az az minden löt eránti el hidegülés ideája születik, azt semmi törvény nem hátrálhatja, ’s megmarad szándéka mellett, bár a’ Catholica Hitnek minden ágazatait tökélletesen tudja is. — A’ Religio csak polgári következéseinél fogva lehet tárgya a’ törvényhozásnak, mint azt Trencsin Vármegye Követje már megmutatta. Az egy vagy más valláson létei nagy következéssel van a’ Háznépre is, mert ha az általmenés, és ahoz mérsékelt polgári kötelességek biztos határokba szorítva nem lesznek, ez a’ házasságokban sok zavart okozhat a’ gyermekek nevelésére nézve, mellyek minden provisio nélkül maradnának. Az indifferentismus tekintete nem olly nagy, hogy arra, hogy valakinek religiója légyen, már a’hólesőtől keljen gondoskodni. Így tehát a’ civilis következéseknél fogva kivánja, hogy bizonyos legyen az idő kor, melly ben más hitet fogadhat el, de elfogadván, arról soha el ne tavo/hassék; ez pedig minden vallásukra egyenlően terjesztessék ki.Így a’mostani szerkeztetek meg nem áll. Arad Vármegyének első Követje a’ hitet akár mind boldogítót, akar mind üdvözítőt vévén, azon eseten kívül, mellyben csupán a’pór nép haszon keresés tekintetéből változtathatja, egyedül belső meggyőződéséből gondolja változtatf 46
