1832-1836 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
1832 / 21. ülés
173 HUSZONEGYEDIK ÜLÉS. kell vagy lehet belső meggyőződést külső hatalom alá vetni? hogy egyez ez mindenkinek természeti ’s polgári Jussaival? és ha ezen legfőbbek megsértettnek,mellyek lesznek biztosak? illy állapot a’kereszténység leikével a’religiositas ideájával egyeztethető e? valóban ezen tekéntet alatt is viszsza pattan az ellenkező princípiumra ama indifferentismusnak vádja, mellyaz Izenet erányzataellen tevődött. A’szerződések felbontódásokról a’vallás változtatására kivánt szoritások mellett felhozott példa pedig sem a’ vallás kötelei ’s az adás vevésbeli Contractusok között ki nem álja a’ hasonlítást sem a’ religió ideájával meg nem fér. Végre ha a’ dolog folyamatját nézzük, nem volt eddig megszorítva az Evangelicusoknak a’ Catholica vallásra álllépések, és valóban ebben külső ingereket sok tekéntet alatt inkább lelhette mint amazokban és még is volt é olly sok áltjövő, vagy történt é zavar ezen áltlépésben ? —mitől félünk tehát ha az ált menetel a’ Catholica vallásról, mellynek csak ugyan külső segedelemre nagyobb szüksége mint az Evangelicának nincsen, emerre az altlépés szinte szabad lészen ? Minél fogva egészen az Izenet mellett fejezd ki magát a’fenforgó panaszrane'zvea’ szólló, követ hozzáadván, mikép kétségkívül szükségugyan, hogy evidentiába légyen a’köz igazgatás előtt a’polgároknak vallása— de ebben igazgatás hatóságának határát is lelni kell— melly módokat, hogy zavar ne légyen, e’tárgyban oda soha nem terjesztheti, hogy a’ vallásbeli szabadság megszoritassék — ezen evidentia tartásról ezen módokról a’ Követ véleménye szerént más helyen talán a’ községek elrendelésében lehet és kell határozást tenni, de itt csak a’ vallásbeli teljes szabadság elve mondódjék ki, ésazonmás tekintetű intézetekkel ne foglaltassék öszve — raellyek azt homályosithatnák, és magyarázat után csorbíthatnák is. Hevesi első Követ arra emlékezteti a’ Rendeket, hogy ezen sérelem már a’ múlt Ország Gyűlésein fel volt terjesztve, de akkor az nem volt kérve, hogy a’ 13 §-phus kihagyattassék, és más módon gondolták orvosolhatni, ezt most is lehet, mert ha a’törvény ellen viszsza élések történnek, nem az a’ következés, hogy azért magát a’ törvényt kellessék eltörűlni. Ha tovább a’ szabad általmenctcl semmi gátlást nem szenved, a’ csábítások egy vallásra sem értethetnek. Szabolcs Vármegye 2-dik Követjének kinyilatkoztatása szerint tagadhatatlan , hogy ezen törvény czikkely a' Re'csi és Linczi békekötésen alapulván szabad Magyar Nemzetünkre örökre tartó egyezés és egységnek áldásait hint ve a’ szelídség ’s az erkölcsi szabadság jegyét viselné máig is, ha abban az emberi méltóság elhomálydsitására némelly emberi kezek vonásai nem csúsztak volna be. E’ szempontból de a’ kölcsönös viszonok egyenlősége’ tekénteténél fogva is mind Küldői utasitása mind önn meggyőződése oda vezérli, hogy a’mennyiben ezen szóban lévő 13 §-phusa a’26 1790/1 Törvény Czikkelynek az erkölcsi szabadságnak megszorítására ’s félre magyarázásokra utat nyit, azt a’ Törvény Czikkelyekböl kihagyattatni kívánja — nem kívánják azonban Küldői, hogy a* transitus vaktába, ’s előre való készületek nélkül elvetemedve történjen — a’ Deputatió e’ részben tett munkáját a’ módra nézve legalkalma'tossabbnak találja, a’15 §-phusban pedig a’ vegyes házasságokra cgyátalján kívánja, hogy annak megszorítása ’s egyenetlensége töröltessék el.
